„Faizás” változatai közötti eltérés

A '''faizás''' (lat. ''lignatio'') azt a [[jobbágy]]oknak tett engedményt jelenti, hogy a földesúr erdejéből fát hozhatnak, leginkább, hogy legyen mivel tüzelniük, de [[szerszám]] és épületjavításra is használhatják. Szintén faizás / (lignatio) a neve az uradalmak tisztségviselőinek javadalmazásában általában szereplő természetbeni faellátmánynak vagy fakivágási jognak, illetve a birtokos mint kegyúr által a hozzá tartozó plébániáknak juttatott faellátmánynak.

Leginkább a lehullott, száraz fát hasznosították, de esetenként kivághatták az élőfát is. A földesúr döntötte el, hogy mikor és mennyi fát lehetszabad elhoznielhoznia. Figyelembe vette a [[jobbágy]]ok igényeit, de nem feledkezett el az erdészeti szempontokról sem. Ha valaki nem megfelelő időben, illetve a megengedett mennyiségen túl vágott, azt súlyosan megbüntették. A faizásért cserébe a [[jobbágy]]ok vágták és szállították a fát a földesúr számára. A szállítás a [[jobbágy]]ok, a vágás [[zsellér]]ek feladata volt.