„Johannes Fuchs (városbíró)” változatai közötti eltérés

a
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (0)
 
==Élete==
Apja nyomdokaiba lépve kitanulta az [[ötvösség]]et; 1521-ben az ötvös [[céh]] mestereként említik, 1523-ban pedig városi tanácsosként. Ez utóbbi minőségében többször részt vett az [[erdélyi országgyűlés]]en és az [[erdélyi szász univerzitás]] gyűlésein, és többször járt követségben [[I. Ferdinánd magyar király]]nál. [[Lukas Hirscher (városbíró, 1482–1541)|Lukas Hirscher (III.)]] városbíró 1541 áprilisában bekövetkezett halála után Johannes Fuchsot, Hirscher helyettesét nevezték ki városbírónak, mely szerepet közel négy éven keresztül, 1544 végéig töltötte be.
 
Fuchs terminusa idején [[Johannes Honterus]] megreformálta a [[Barcaság]]ot és újjászervezte a brassói iskolarendszert. Fuchs jóváhagyásával és támogatásával Honterus 1542. október 3-án eltörölte a katolikus misét, és bevezette az [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] istentiszteletet.<ref>{{cite news |first=Erwin |last=Hellmann |title=Die Reformation in Kronstadt in zeitgenössischen Chroniken |url=http://www.adz.ro/artikel/artikel/die-reformation-in-kronstadt-in-zeitgenoessischen-chroniken/ |publisher=Allgemeine Deutsche Zeitung |date=20160326 |accessdate=20170924}}</ref> [[Fráter György]] az országgyűlés elé idézte Honterust, de a megtorlástól való félelem miatt Honterus helyett Fuchs ment el a kihallgatásra, majd bántatlanul hazatért.
 
Honterus könyvkiadói munkásságához papírra volt szükség, így Johannes Fuchs és [[Johannes Benkner (városbíró, –1565)|Johannes Benkner]] 1546-ban létrehozta a [[Brassói papírmalom|brassói papírmalmot]], mely nemcsak Brassót, hanem Erdély és Havasalföld nagy részét is ellátta [[papír]]ral.