„Katalin-kapu” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kékítés
+
10. sor:
Helyén korábban a Szentlélek-kapu ({{ny-de|Heiligleichnamsthor}}) állt, melyet valószínűleg a 14. század végén építettek, Brassó legelső [[Brassó várfalai és bástyái|várfalaival]] együtt, de csak 1522-ben említik először. Nevét a Szentlélek (Corpus Christi) kápolnáról kapra, mely az Árvaház utca környékén helyezkedett el. Ugyanekkor megemlítenek egy lőszer- és puskaporraktárat és az őr lakhelyét.
 
A Szentlélek-kaput 1526. augusztus 24-én árvíz vitte el. Ezután felépítették a [[Szent Katalin-kápolna (Brassó)|Katalin-udvarról]] elnevezett Katalin-kaput, melynek erődítménye a [[Lópiacmai (Brassó)|Lópiactól]]erdészeti kar épületétől az [[Árvaház utca|Árvaház utcáig]] (a mai sportlíceumig) nyúlt. Egyéb elnevezései ''Felső-kapu'' és ''Oláh-kapu'' (''Porta Valacha'', ugyanis [[Bolgárszeg]]gel kötötte össze a várat, és a bolgárszegi [[románok]] csak ezen a kapun keresztül léphettek be a városba).<ref>{{cite book |last=Zamfir |first=Anca Maria |title=Brașovul în imagini |subtitle=Artă și document |page=16 |year=2010 |publisher=Muzeul de Artă Brașov |location=Brassó |id=ISBN 9789730085587}}</ref> Védelmét a szabók céhe látta el. 1559-ben építették a ma is látható külső kaputornyot. Az [[Brassói tűzvész|1689-es tűzvész]] és az 1738-as földrengés megrongálta, később kijavították.
 
Közel három évszázadig csak a Katalin-kapun keresztül nyílt átjárás a városerődöt a Bolgárszegtől elválasztó kettős várfalon. A 18. század végén a fellendülő kereskedelem következtében a kapu csak nehezen tudta ellátni a megnövekedett forgalmat, emellett a Katalin utca (ma ''Str. Brâncoveanu'') beépítése miatt kerülő utat is jelentett. 1820-ban megépítették a [[Lópiaci kapu]]t, majd 1827-ben az [[Árvaház utcai kapu]]t, melyek átvették a Katalin-kapu szerepét.
17. sor:
 
==Leírása==
A Katalin-kapu erődítménye 70 méter hosszú volt, és körülbelül 40 méterre ugrott ki a várfalból. Két oldalról a Szabó- és a Harisnyakötő-[[zwinger]] fogta közre. Ezen a helyen hatolt be a [[Köszörű-patak (Románia)|Köszörű-patak]] a városerődbe, ahol több ágra szakadva csatornákban folyt az utcák mentén. A kapu előtt egy [[vízimalom]] volt (''Tormühle''), melyet a 16. század első felében építtetett [[Johannes Fuchs (városbíró)|Johannes Fuchs]] bíró.<ref>{{CitPer |aut=Hannak, Christof |tit=Die Graft |per=Neue Kronstädter Zeitung |ann=1998 |lun=3 |die=20 |tom=14 |fasc=1 |pag=6 |issn=0934-4713 |url=http://www.hog-kronstadt.de/fileadmin/PDF/archiv/nkz/1998_NKrZ_01.pdf}}</ref>
 
A kaputorony négyszögletes alapú, háromszintes, [[reneszánsz]] toronysisakkal és négy fiatoronnyal, melyek a város [[pallosjog]]át jelképezték. Kezdetben mind a nyolc [[lőrés]] mögé egy-egy kőhajító gépet állítottak, melyeket [[Prága|Prágából]] hoztak. A külső oldalán húzódó vizesárkon [[felvonóhíd]] tette lehetővé az átkelést. A torony homlokzatán [[Brassó címere|a város címere]] látható, a következő [[latin nyelv]]ű feliratokkal: ''„Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és oltalmat talál”''<ref>[[A példabeszédek könyve|Példabeszédek könyve]] 18,10</ref> és ''„Ezt a kaput [[Johannes Benkner (városbíró, –1565)|Johann Benkner]] városbíró második ötéves hivatalának idején emelték.”'' A boltozat mennyezetén reneszánsz freskók tekinthetőek meg.