„Joseph John Thomson” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Munkássága: mazsolás kalács |
A tömegspektrométert Aston fejlesztette ki; ezzel az izotópokat is ő mutatta ki. Angol se volt. |
||
2. sor:
| név =Joseph John Thomson
| kép =JJ Thomson.jpg
| képméret = 220px
| képaláírás = Sir Joseph John Thomson
<!--Életrajzi adatok -->
| ismeretes mint =
| nemzetiség = Skót {{zászló|skót}}
| állampolgárság = Brit
| születés dátuma = [[1856]]. [[december 18.]]
| születés helye = [[Manchester]]
| halál dátuma = [[1940]]. [[augusztus 30.]] {{életkor-holt|1856|12|18|1940|8|30}}
| halál helye = Cambridge
| házastárs = Rose Elisabeth Paget
| gyermekei = Joan Paget Thomson és [[George Paget Thomson]]
| lakhely = <!-- élő személy esetén -->
<!-- Iskolái -->
| felsőoktatási intézmény = [[Trinity College (Cambridge)|Trinity College]]
| más intézmény = Owens Egyetem
| egyéb diplomái =
<!-- Pályafutása -->
| szakterület = Fizika
| kutatási terület =
| tudományos fokozat = Cavendish-professzor ([[1884]])
27. sor:
| szakintézeti tagság = <!-- ide kerülnek a betöltött hivatali pozíciók is, ha vannak -->
| felsőoktatási munkahely1 =
| felsőoktatási beosztás1 = Trinity College igazgatója ([[1918]]-[[1940]])
| felsőoktatási munkahely2 =
| felsőoktatási beosztás2 =
33. sor:
| kutatóintézeti beosztás =
| más munkahelyek = <!-- pl. kórház, tervezőiroda, iskola, minisztérium stb. -->
| jelentős munkái = Az
| jelentős tervfeladatai =
| tudományos publikációk száma =
| szakmai kitüntetések = [[Nobel-díj]] ([[1906]])
| akadémiai tagság = Angol Királyi Társaság elnöke ([[1915]]-[[1920]])
| hatással volt = [[Ernest Rutherford]]
43. sor:
}}
'''Sir Joseph John „J.J” Thomson''' OM, FRS ([[Manchester]], [[1856]]. [[december 18.]]– [[1940]]. [[augusztus 30.]])
== Élete ==
Szülei skótok voltak. Édesapja meghalt, amikor ő 16 éves volt. 1870-ben mérnökként tanult a Manchesteri Egyetemen, amely akkoriban még Owens Egyetemként volt ismert, 1876-ban a [[cambridge]]-i [[Trinity College (Cambridge)|Trinity College]]-ba ment tanulni. 1880-ban szerezte baccalaureátusát (BA) matematikából, MA-ját 1883-ban. 1884-ben a fizika Cavendish-professzora lett. Tanítványainak egyike volt [[Ernest Rutherford]], aki később követte őt posztján.▼
▲
1890-ben feleségül vette Rose Elisabeth Pagetet, házasságukból két gyermekük született: Joan Paget Thomson, és a később apja nyomdokaiba lépő, szintén Nobel-díjas [[George Paget Thomson]]. (Ő bizonyította 1937-ben az elektronok hullámtermészetét.) Számtalan tanítványa volt, köztük több Nobel-díjas. 1906-os Nobel-díját a gázok elektromos vezetőképességének elméleti vizsgálódásainak és fizikai kísérleteinek érdemeiért kapta.▼
▲1890-ben feleségül vette '''Rose Elisabeth
1908-ban lovaggá ütötték és Érdemrenddel tüntették ki 1912-ben.
1914-ben ő tartotta a [[Romanes-
1918-tól haláláig a cambridge-i [[Trinity College]] igazgatója volt.
1940. augusztus 30-án érte a halál, a [[Westminster-apátság]]ban helyezték nyugalomra, közel [[Isaac Newton]] sírjához.
1884-ben választotta tagjává az Angol Királyi Társaság ([[Royal Society]])
== Munkássága ==
62 ⟶ 63 sor:
1894-ben forgó tükrös módszerrel megmérte a [[katódsugárzás]] [[sebesség]]ét, melyről kimutatta, hogy ezred része a [[fénysebesség]]nek. 1897-ben azt tapasztalta, hogy a katódsugárzás elektromos mezővel is eltéríthető. 1899-ben meghatározta az elektron töltését, de elég nagy hibával. Ebben az évben azt is megmutatta, hogy a fényelektromos jelenség során kilépő részecskék fajlagos töltése megegyezik a katódsugárzás részecskéinek fajlagos töltésével, tehát a fényelektromos jelenségben is elektronok lépnek ki az anyagból. 1904-ben megalkotta saját [[atommodell]]jét.<ref>{{cite web|title=Joseph John Thomson|url=http://www.chemheritage.org/discover/online-resources/chemistry-in-history/themes/atomic-and-nuclear-structure/thomson.aspx|publisher=Chemical Heritage Foundation|accessdate=3 June 2016}}</ref> Ebben a „mazsolás kalácsnak” ''(plum pudding)'' nevezett modellben az atom pozitív elektromos közegében negatív töltésű elektronok mozognak.<ref>[https://nuklearis.hu/sites/default/files/nukleon/Nukleon_5_2_110_Horvath.pdf Horváth András, Radnóti Katalin, 2012: A Becquerel-sugaraktól a chicago-i reaktorig. I. rész. A kezdetek. Nukleon, V. évf. 110, 3. old.]</ref> Ezt az elképzelést az alfa-sugarak szóródásának kimutatásával Rutherford cáfolta meg.
1907-ben rájött arra, hogy elektromos és mágneses mezőt egyidejűleg alkalmazva a különböző sebességű, de azonos fajlagos töltésű részecskék becsapódási nyomai [[parabola
== Jegyzetek ==
| |||