„Mohammad Reza Pahlavi iráni sah” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Enyhülés: rövid i? |
a →Ifjúsága: Legtovább éltek ikerhúga, Asraf hercegnő (2016-ig) és féltestvére, Golám Reza (2017-ig). |
||
29. sor:
== Ifjúsága ==
Mohammad Reza Pahlavi az akkor még Reza Hán nevet viselő későbbi sah (akkor még csak perzsiai kozákparancsnok) és második felesége, [[Tádzs ol-Moluk]] ([[1896]]–[[1982]]) gyermekeként jött világra. Apja négy feleségétől tíz testvére született, közülük
Apja [[1921]]-ben államcsínyt hajtott végre, és a nemzetgyűlés [[1925]]-ben sahhá nyilvánította az [[1923]]-tól emigrált [[Ahmad perzsa sah|Ahmad sah]] helyett; az [[1926]]. [[április 25.|április 25-én]] történt koronázástól kezdve az ifjú Mohammad a ''nezám'' (koronaherceg) címet viselte. A szigorú neveltetésben részesülő trónörökös [[1931]]-től [[1935]]-ig a [[svájc]]i [[Le Rosey Intézet]]ben tanult, hazatérve pedig a teheráni katonai akadémiát látogatta [[1938]]-ig. Reza Pahlavi a [[második világháború]]ban eredetileg semleges maradt, de közismert volt, hogy németbarát. 1936-tól kezdve komoly gazdasági-politikai kapcsolatokat építettek ki a „közös [[árják|árja]] származás” alapján, rengeteg német szakember és ügynök tevékenykedett az országban; még a [[transziráni vasút]] is az ő segítségükkel épült fel. A [[Szovjetunió]] ellen indított német támadás, a [[Barbarossa hadművelet]] után félővé vált, hogy a komoly [[kőolaj]]kinccsel rendelkező ország [[Adolf Hitler]] mellé állhat, ezért közös [[Irán elleni brit–szovjet invázió|angol–szovjet hadművelet]] keretében a szövetségesek [[1941]] augusztus végén megszállták Iránt. Reza Pahlavi, miután fiára eskette fel a parlamentet ([[madzslesz]]), [[szeptember 26.|szeptember 26-án]] lemondott, a britek pedig előbb [[Mauritius]]ra, majd [[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-Afrikába]] internálták, ahol [[1944]]-ben meghalt.
|