„Iraki Kurdisztán” változatai közötti eltérés

 

Az [[Öböl-háború]]t követően az iraki kurdok fellázadtak, védelmükre az USA, Nagy-Britannia és Franciaország egy repüléstilalmi zónát hozott létre a 36. szélességi foktól északra, elérve az iraki csapatok kivonulását.<ref>http://news.bbc.co.uk/2/hi/events/crisis_in_the_gulf/forces_and_firepower/244364.stm</ref> A blokád alatt álló Iraki Kurdisztánban demokratikus választásokat tartottak, azonban rövidesen polgárháború tört ki a Barzani-klán vezette Kurdisztáni Demokrata Párt (KDP) és a Talabani-nemzetség által dominált Kurdisztáni Hazafias Unió (PUK) között. 1998-ban a két fél békét kötött és megosztotta egymás között hatalmat.<ref>http://bot.gov.krd/about-kurdistan/history</ref> Jelenleg is ez a két párt dominálja Iraki Kurdisztán politikai életét.<ref>http://magyarnarancs.hu/kulpol/eros-a-belso-rivalizalas-97863</ref>

Az [[iraki háború]]ban a kurdok az USA vezette koalíció szövetségesei voltak és a megszállt országban pozícióik jelentősen megerősödtek. A 2005-ös iraki alkotmány az országot federális jellegűnek tekinti, elismerve a kurd régió széles körű autonómiáját.<ref>http://bot.gov.krd/about-kurdistan/history</ref> Szemben az ország többi részével, Iraki Kurdisztánban stabil kormányzat alakult ki, az olajbevételekből pedig gazdasági fejlődés bontakozott ki.

 

Az önálló kurd hadsereg, a peshmergák korlátozott felszereltségük ellenére képesek voltak visszaverni az [[Iszlám Állam]] támadását, és számos kurdok, arabok és más kisebbségek által vegyesen lakott területet vontak ellenőrzésük alá (pl. [[Kirkuk]]). Az meggyengült iraki állammal szemben a kurd kormány egyre hangosabban követeli a függetlenséget és a területi viták számukra kedvező rendezését.<ref>https://www.reuters.com/article/us-mideast-crisis-kurds-referendum-kirku/kirkuk-shaping-up-as-flashpoint-ahead-of-kurdistan-independence-vote-idUSKCN1BV0FC</ref>

 

==Politika==