„Iraki Kurdisztán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
41. sor:
A mai Iraki Kurdisztán területén volt az ókori [[Asszíria]] központja.<ref>Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). {{ISBN|963 208 507 8}}</ref> Később az [[Újbabiloni Birodalom|újbabiloni]] és a [[Óperzsa Birodalom|perzsa birodalom]], majd [[Nagy Sándor makedón király|Nagy Sándor]] államának részét képezte. A térség a [[szír kereszténység]] centruma volt a [[7. század]]i [[iszlám]] hódításig.<ref>K. Schippmann, ASSYRIA, Encyclopedia Iranica</ref>
A kurdokat először az arab források említik meg a 7. században.<ref>Martin van Bruinessen, "The ethnic identity of the Kurds," in: Ethnic groups in the Republic of Turkey, </ref> Az iráni nyelvcsaládba tartozó kurdok őseiknek a perzsákkal rokon [[méd]]eket tekintik, azonban erről nincs egyértelmű tudományos konszenzus.<ref>D. N. MacKenzie (1961). "The Origins of Kurdish". Transactions of the Philological Society: 68–86.</ref> Feltehetően több nép is szerepet játszott a kurdok etnogenezisében.<ref>
Az [[Omajjádok|Ommajád]] és [[Abbászida]] uralmat követően a térséget különböző mongol, iráni és török birodalmak birtokolták. [[Szaladin]] szultán, az [[Ajjúbidák|Ajjúbida birodalom]] megalapítója kurd származású volt.<ref>Minorsky (1953), p. 138.</ref> A 16. századtól a mai Iraki Kurdisztán az Oszmán és a [[Szafavida-dinasztia|Szafavida]] birodalmak közti határrégió szerepét töltötte be, gyakran cserélve gazdát. A területen kifejlődő kurd fejedelemségek (Baban, Badinan, Soran) komoly önállóssággal bírtak, az [[Oszmán Birodalom]] hűbéreseiként.<ref>http://www.iranicaonline.org/articles/baban-2</ref>
| |||