„Iraki Kurdisztán” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
43. sor:
A kurdokat először az arab források említik meg a 7. században.<ref>Martin van Bruinessen, "The ethnic identity of the Kurds," in: Ethnic groups in the Republic of Turkey, </ref> Az iráni nyelvcsaládba tartozó kurdok őseiknek a perzsákkal rokon [[méd]]eket tekintik, azonban erről nincs egyértelmű tudományos konszenzus.<ref>D. N. MacKenzie (1961). "The Origins of Kurdish". Transactions of the Philological Society: 68–86.</ref> Feltehetően több nép is szerepet játszott a kurdok etnogenezisében.<ref>Shoup, 159. o.</ref>
 
Az [[Omajjádok|Ommajád]] és [[Abbászida]] uralmat követően a térséget különböző mongol, iráni és török birodalmak birtokolták. [[Szaladin]] szultán, az [[Ajjúbidák|Ajjúbida birodalom]] megalapítója kurd származású volt.<ref>Minorsky (1953), p. 138.</ref> A 16. századtól a mai Iraki Kurdisztán az Oszmán és a [[Szafavida-dinasztiaSzafavidák|Szafavida]] birodalmak közti határrégió szerepét töltötte be, gyakran cserélve gazdát. A területen kifejlődő kurd fejedelemségek (Baban, Badinan, Soran) komoly önállóssággal bírtak, az [[Oszmán Birodalom]] hűbéreseiként.<ref>http://www.iranicaonline.org/articles/baban-2</ref>
 
Az Oszmán Birodalom az [[első világháború]]t követő összeomlása után a [[sèvres-i béke]] egy önálló kurd állam létrehozását helyezte kilátásba, amely a mai Iraki Kurdisztán mellett más kurd lakosságú területeket is magába foglalt volna.<ref>http://mult-kor.hu/a-torokok-trianonja-20150810?pIdx=5</ref> A [[török függetlenségi háború]] és a győztes antanthatalmak megváltozó álláspontja következtében azonban a terület Irak része lett.