Főmenü megnyitása

Módosítások

A népszövetségi mandátum alapján brit ellenőrzés alatt álló Iraktól a kurdok több alkalommal is megkísérelték az elszakadást, azonban nem értek el sikert.<ref>"Libcom History of Iraq 1904-2003". Libcom.org. Retrieved 2010-12-28.</ref> A függetlenségi harc vezetésében domináns szerepet töltött be a Barzani klán.
 
1970-ben a Kurdisztáni Demokrata Párt (KDP) megállapodott a kurd autonómia feltételeiről az iraki kormánnyal, azonban ezek a későbbiekben csak részben valósultak meg. Az 1979-ben hatalomra került [[Szaddám Husszein]] rezsimje súlyos emberiesség elleni bűncselekményeket követett el a kurdokkal szemben az [[irak-irániirak–iráni háború]] alatti Anfal hadjárat során. A legalább 100 ezer civil áldozattal járó hadjáratot többen népirtásnak tekintik.<ref>https://www.ncas.rutgers.edu/center-study-genocide-conflict-resolution-and-human-rights/al-anfal-and-genocide-iraqi-kurds-1988</ref> A hadjárat legismertebb incidense az 1988-as [[Halabdzsa|halabdzsai]] gáztámadás, amelyben 5000 ember vesztette életét.<ref>http://bot.gov.krd/about-kurdistan/history</ref>
 
Az [[Öbölháború]]t követően az iraki kurdok fellázadtak, védelmükre az USA, Nagy-Britannia és Franciaország egy repüléstilalmi zónát hozott létre a 36. szélességi foktól északra, elérve az iraki csapatok kivonulását.<ref>http://news.bbc.co.uk/2/hi/events/crisis_in_the_gulf/forces_and_firepower/244364.stm</ref> A blokád alatt álló Iraki Kurdisztánban demokratikus választásokat tartottak, azonban rövidesen polgárháború tört ki a Barzani-klán vezette Kurdisztáni Demokrata Párt (KDP) és a Talabani-nemzetség által dominált Kurdisztáni Hazafias Unió (PUK) között. 1998-ban a két fél békét kötött és megosztotta egymás között hatalmat.<ref>http://bot.gov.krd/about-kurdistan/history</ref> Jelenleg is ez a két párt dominálja Iraki Kurdisztán politikai életét.<ref>http://magyarnarancs.hu/kulpol/eros-a-belso-rivalizalas-97863</ref>
136 112

szerkesztés