Wikipédia

„Királyok és Keresztek” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
GabeRiel (vitalap | szerkesztései)
60 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
GabeRiel (vitalap | szerkesztései)
60 szerkesztés
31. sor:
 
== Történet ==
A Királyok és keresztek története az 1030-as év őszén kezdődik. A már harminc éve tartó béke a kor két Közép- Európai nagyhatalma, a Német Római Császárság és a fiatal Magyar Királyság között véget ért. Az első keresztény magyar király, I. (Szent) István jól használta ki ezt az időt: az utolsó lázadó törzsfőket is behódoltatta, vassal, földdel vagy házassággal biztosítva felettük hatalmát. Új szövetségeket kötött, az uralkodók Konstantinápolytól Krakkóig elismerték az önálló Magyar Királyságot. De ezzel hatalmas ellenséget is szerzett magának. Amikor István király a felesége, Gizella jogán bejelentette igényét a Bajor Hercegség trónjára fia, Imre herceg számára, az új Német-római császár, II. Konrád úgy döntött, behódoltatja túl erőssé váló szomszédját. Kisebb határ menti csatározásokat indokként használva 1030-ban seregeivel betört a Magyar Királyságba. De a háború nem alakult a németek tervei szerint…szerint. A Mosoni lápon a német támadás végképp megakad. A magyarok vakmerő éjszakai rajtaütése után a császár úgy dönt, inkább hazatér Speyer-be, és fiára, az ifjú hercegre, a későbbi III. Henrikre bízza a csapatok további vezetését. Henrik egy renegát besenyő törzs pénzéhes vezetője, Jeke segítségével kikeveredik a mocsárból, és Bécs felé veszi az irányt, hogy számára kedvezőbb körülmények között tudjon megküzdeni a könnyűlovas magyarokkal.
A bécsi csatában a német lovagok, egyes nagyurak engedetlensége miatt vereséget szenvednek, és csak Adalbert osztrák őrgróf utolsó pillanatban érkező csapatai mentik meg őket a teljes pusztulástól. A vert sereg a közeli várban, Sloss Enzesfeldben talál menedéket. A magyar herceg vezetésével békeküldöttség érkezik, hogy megállapodjanak a német sereg elvonulásáról és cserébe a Lajta-Fischa közötti területek a Magyar Királyságnak történő átadásáról. A német főurak közül többen, mint Pilgrim kölni érsek elégedetlenek az egyezséggel, ezért a maguk módszereivel igyekeznek megakadályozni a megkötött béke szentesítését. ▼
A Mosoni lápon a német támadás végképp megakad. A magyarok vakmerő éjszakai rajtaütése után a császár úgy dönt, inkább hazatér Speyer-be, és fiára, az ifjú hercegre, a későbbi III. Henrikre bízza a csapatok további vezetését. Henrik egy renegát besenyő törzs pénzéhes vezetője, Jeke segítségével kikeveredik a mocsárból, és Bécs felé veszi az irányt, hogy számára kedvezőbb körülmények között tudjon megküzdeni a könnyűlovas magyarokkal.
A magyar seregek hazaindulnak. Imre és a varég testőrsége visszafelé összetalálkoznak a mocsárban lakó besenyőkkel. A katonák közötti békés szórakozás véres összetűzésbe torkollik, aminek a végén kiderül az igazság az árulásról. Imre kegyetlen bosszút áll a hitszegő besenyőkön, de a törzs vezetőjét életbe hagyja. Azt tervezi, élve István király elé viszi Jekét. Nem is sejti, hogy a törzsfő és a király régi ismerősök.▼
▲A bécsi csatában a német lovagok, egyes nagyurak engedetlensége miatt vereséget szenvednek, és csak Adalbert osztrák őrgróf utolsó pillanatban érkező csapatai mentik meg őket a teljes pusztulástól. A vert sereg a közeli várban, Sloss Enzesfeldben talál menedéket. A magyar herceg vezetésével békeküldöttség érkezik, hogy megállapodjanak a német sereg elvonulásáról és cserébe a Lajta-Fischa közötti területek a Magyar Királyságnak történő átadásáról. A német főurak közül többen, mint Pilgrim kölni érsek elégedetlenek az egyezséggel, ezért a maguk módszereivel igyekeznek megakadályozni a megkötött béke szentesítését.
▲A magyar seregek hazaindulnak. Imre és a varég testőrsége visszafelé összetalálkoznak a mocsárban lakó besenyőkkel. A katonák közötti békés szórakozás véres összetűzésbe torkollik, aminek a végén kiderül az igazság az árulásról. Imre kegyetlen bosszút áll a hitszegő besenyőkön, de a törzs vezetőjét életbe hagyja. Azt tervezi, élve István király elé viszi Jekét. Nem is sejti, hogy a törzsfő és a király régi ismerősök.
 
== Magyar és angol kiadás ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Királyok_és_Keresztek”