„Vághosszúfalu” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
élővilága
44. sor:
== Története ==
A község területén a korai [[bronzkor]]ban a [[nagyrévi kultúra]] települése állt, a [[római kor]]ban [[barbárok|barbár]] település állt itt.
 
Vághosszúfalut [[1113]]-ban a [[Zoborhegyi apátság|zoborhegyi bencés apátság]] birtokainak határleírásában ''"Zomboe"'' néven említik először. [[1252]]-ben ''"Chumboy"'', [[1518]]-ban ''"Hozzufalw"'' alakban szerepel a korabeli forrásokban. Régi magyar neve ''"Csombaj"'' volt, mely a szláv eredetű ''"Czembey"'' személynév származéka. A [[15. század]]tól Znió várának tartozéka. [[1548]] és [[1563]] között a Révay családé, ezután az egri püspökségé, majd [[1568]] és [[1776]] között a vágsellyei [[Jézus Társasága|jezsuiták]] birtoka volt. Lakói mezőgazdasággal, molnármesterséggel foglalkoztak. 1876-ban a Vág völgyi településeket is árvíz sújtotta, e falu is károkat szenvedett.<ref>Alispáni jelentés; [[Nagy László]] 2007: Az 1876. évi árvizek. Budapest, 44.</ref>
Vághosszúfalut [[1113]]-ban a [[Zoborhegyi apátság|zoborhegyi bencés apátság]] birtokainak határleírásában ''"villa Zumboe et altera villa Zumboe"'' néven említik először.<ref>Fejérpataky 1892, 260; Kniezsa 1949, 9-10.</ref> [[1252]]-ben ''"Chumboy"'', [[1518]]-ban ''"Hozzufalw"'' alakban szerepel a korabeli forrásokban. Régi magyar neve ''"Csombaj"'' volt, mely a szláv eredetű ''"Czembey"'' személynév származéka lehetne<ref>Brückner I, 68.</ref>, ez azonban nem kellőképpen bizonyítható.<ref>Kniezsa 1949, 9-10.</ref>
 
Vághosszúfalut [[1113]]-ban a [[Zoborhegyi apátság|zoborhegyi bencés apátság]] birtokainak határleírásában ''"Zomboe"'' néven említik először. [[1252]]-ben ''"Chumboy"'', [[1518]]-ban ''"Hozzufalw"'' alakban szerepel a korabeli forrásokban. Régi magyar neve ''"Csombaj"'' volt, mely a szláv eredetű ''"Czembey"'' személynév származéka. A [[15. század]]tól Znió várának tartozéka. [[1548]] és [[1563]] között a Révay családé, ezután az egri püspökségé, majd [[1568]] és [[1776]] között a vágsellyei [[Jézus Társasága|jezsuiták]] birtoka volt. Lakói mezőgazdasággal, molnármesterséggel foglalkoztak. 1876-ban a Vág völgyi településeket is árvíz sújtotta, e falu is károkat szenvedett.<ref>Alispáni jelentés; [[Nagy László]] 2007: Az 1876. évi árvizek. Budapest, 44.</ref>
 
Vályi András szerint ''"HOSSZÚFALU. Elegyes falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Vetse, és Sellye mellett a’ Nyitrai járásban, határja középszerű, tulajdonságai hasonlók Királyfalváéhoz."''<ref>{{Vályi}}</ref>