„Szexizmus” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szexizmus a médiában és ezen belül szexizmus a reklámokban (alcím) |
→Jellege: szexizmus és rasszizmus együttjárása |
||
1. sor:
{{lektor}}
A '''szexizmus''' olyan [[előítélet]], [[diszkrimináció]], amely az emberek (férfi vagy női) [[Biológiai nem|nemén]] vagy [[nemi szerep]]én alapul. A ''szexizmus'' szó eredete nem tisztázott, a fogalmat a 20. század második felének [[Feminizmus|feminista]] mozgalmai kezdték el használni valószínűleg a ''[[rasszizmus]]'' szó analógiájára<ref>[https://www.britannica.com/topic/sexism sexism | sociology | Britannica.com]</ref> (a [[Latin nyelv|latin]] ''sexus'' szó<ref>[http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.04.0059%3Aentry%3Dsexus Charlton T. Lewis, Charles Short, ''A Latin Dictionary'']</ref>, illetve annak [[Újlatin nyelvek|újlatin]] és [[Angol nyelv|angol]] származékai férfi vagy női nemet jelentenek). A szexizmus általánosságban az a hiedelem, miszerint az egyik nem értékesebb, felsőbb rendű, mint a másik, ugyanakkor – a fogalom feminista eredetének megfelelően – a gyakorlatban legtöbbször a nőket sújtó előítéletekre, hátrányos megkülönböztetésre szokták vonatkoztatni.
== Jellege ==
Feminista elméletek szerint a szexizmus a férfiak hatalmi felsőbbrendűségének igazolása. A [[gender]] (társadalmi nem) definíció szerint változó, társadalmilag és kulturálisan létrehozott, emberi kapcsolatokra vonatkozó tulajdonságok összessége. Az olyanok, mint erő, aktivitás, racionalitás, autonómia hagyományosan [[férfi]]as tulajdonságok, míg az ellentéteik – gyengeség, passzivitás, érzékenység, függőség – hagyományosan [[nő]]kre jellemzőek. Ebből egyértelműen látszik, hogy a férfi nemhez sokkal pozitívabb tulajdonságokat társítunk. Az angol liberális gondolkodó, [[John Stuart Mill]] szerint a jelenlegi hierarchia az ököljogon alapszik, amelynek igazságosságát sosem kérdőjelezték meg. A természetes dolog pedig egyben helyesnek is tűnik az emberek többsége számára. Mill ''A nők alárendeltsége'' című művében hangsúlyozza, hogy a nők alávetettsége a legális rabszolgaság egyetlen példája a modern, nyugati társadalmakban. A férjek engedelmességet, vonzalmat, kegyencséget követelnek feleségüktől – akik gyakran örökös félelemben élnek –, kirekesztik a nőket a kereső foglalkozásokból, mert úgy vélik, születésüktől fogva alkalmatlanok rá. Az emberi tökéletesedés egyik legnagyobb gátja az egyik nemet a másik fölé helyezni.
A nők hátrányos megkülönböztetése egészen az [[ókori Görögország]]ba nyúlik vissza. A politikai és jogi teoretikusok szemlélettől és kortól függetlenül kétféleképpen ábrázolták a nőt, mint a jog sajátos tárgyát. Egyrészt nem nélküli egyénként, másrészt a férfiakhoz képest alsóbb rendű szociális és jogi helyzetben lévő rétegként.
14. sor:
A nők [[diszkrimináció]]jának egyik, nagyon gyakori típusa a [[viktimizáció]], azaz áldozattá tétel. Ide tartozik a [[szexuális zaklatás]], valamint az ellenséges, megfélemlítő környezet kialakítása akár otthon, akár a munkahelyen.
A szexista embereknél gyakran párosul a rasszizmus is, mivel fontos nekik a hiearchia fentartása, a tekintélyelvűség és dominancia vágya. Ezt nem rég egy Maite Garaigordobil vezette kutatás is alá támasztotta, ami megjelent a Psicodidactiva című szaklapban. Itt megállapították, hogy a szexista emberek elfogadják a hierarchiát és a társadalmi egyenlőtlenségeket. Úgy vélik, a különböző csoportok olyan státusszal rendelkeznek, amilyet megérdemelnek, és az az osztály a legjobb, amelyben ők maguk is élnek.
=== Nyílt szexizmus ===
38 ⟶ 40 sor:
Több szerző - a haza szakirodalomban például [[Huszár Ágnes]] - is felhívja a figyelmet arra, hogy a bók vagy dicséret is lehet szexista, mert egy olyan - akár pozitív - értékkel azonosíthatja a nőket vagy férfiakat, amelyekkel az egyén nem feltétlenül azonosul, vagy nem azt tartja elsődleges fontosságúnak.
== Források ==
56 ⟶ 52 sor:
* Vetterling-Braggin, Mary ed. 1981. ''Sexist Language'', New York, Littlefield Adams.
*Huszár Ágnes: "''Mit keres egy ilyen aranyos hölgy a politikában'', avagy miért ne lépjünk bele a pozitív előítélet csapdájába?" In Barát Erzsébet és Sándor Klára szerk. ''A nő és a női(es)ség sztereotípiái'', 109-114., Szeged, SZTE Könyvtártudományi Tanszék: 2009.
{{DEFAULTSORT:Szexizmus}}
| |||