„Röntgensugárzás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kékítés
a Kékítés
30. sor:
 
==Története==
A röntgensugárzás felfedezése az akkoriban sokak által vizsgált katódsugárzással kapcsolatos kísérleteknek köszönhető. Ilyen kísérleteket végzett többek között: [[Ivan Pului]], [[William Crookes]], [[Johann Wilhelm Hittorf]], [[Eugen Goldstein]], [[Heinrich Hertz]], [[Lénárd Fülöp]], [[Nikola Tesla (feltaláló)|Nikola Tesla]], [[Thomas Alva Edison|Thomas Edison]], [[Joseph John Thomson]] és persze maga [[Wilhelm Conrad Röntgen]]. [[Hermann Ludwig von Helmholtz|Hermann von Helmholtz]] elméleti módszerekkel vizsgálta az akkor még nem azonosított jelenséget. [[Thomas Edison]], [[Charles Glover Barkla]] közvetlenül a felfedezés után végeztek ide kapcsolódó kísérleteket. [[Max von Laue]] neve a röntgendiffrakció jelenségének felfedezéséhez köthető.
 
Johann Hittorf (1824 – 1914) megfigyelte, hogy a [[vákuumcső]] negatív elektródájából sugárzás lép ki, ami a cső üvegfalával találkozva [[fluoreszcencia|fluoreszcenciát]] okozott. Ezt a sugárzást [[1876]]-ban Eugen Goldstein nevezte el katódsugárzásnak. Később William Crookes vizsgálta a ritka gázokban történő energiakisülést, és megalkotta a róla elnevezett Crookes-csövet. Ez volt a mai értelemben véve az első katódsugárcső, amiben a vákuumban lévő elektródák között nagyfeszültség van. Azt vette észre, hogy ha exponálatlan fotólemezt tett a cső közelébe, akkor árnyékfoltok keletkeznek rajta, de nem vizsgálta tovább a jelenséget.
 
=== Tesla ===
[[Nikola Tesla]] [[1887]] áprilisában kezdte el vizsgálni a jelenséget egy saját tervezésű nagyfeszültségű vákuumcsővel és a Crookes-csővel. Technikai publikációiból kiderül, hogy egy olyan speciális egyelektródás csövet fejlesztett ki, amelyben nem volt céltárgyként elektróda. Erről [[1897]]-ben a [[New York]]-i Tudományos Akadémia előtt tartott előadásában számolt be.
 
A Tesla műszere mögött álló jelenséget hívjuk ma [[fékezési sugárzás]]nak. [[1892]]-től Tesla sok kísérletet végzett, de nem határozta meg a sugárzás mibenlétét. Nem közölte eredményeit, és nem tette széles körben ismertté. Későbbi röntgenkísérletei bírták rá, hogy figyelmeztesse a tudományos közösséget a röntgensugárzás biológiai kockázataira.