„Első Erdélyi Vasút” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
javítgatás
1. sor:
Az '''Első Erdélyi VasutVasút''' (EEV) egy vasúttársaság volt a történelmi Magyarországon, melynek vonalhálózata ma Románia területén található.
 
==Története==
Míg [[Magyarország]]on 1846 után egymás után alakultak a különböző vasúttársaságok és épültek a vasútvonalak, addig Erdély területén a kiegyezésig egyetlen méter vasút sem épült. Ennek oka nagyrészben az volt, hogy az osztrák kormány egy [[Arad (Románia)|Arad]]–[[Gyulafehérvár]]–[[Nagyszeben]]–[[Vöröstorony]] -vonal építését támogatta, az erdélyi magyar társadalom pedig a Nagyvárad–Kolozsvár–Brassó -vonal építését.
 
Végül 1864-18651864–1865-ben [[Bécs]]ben a Birodalmi Tanács az osztrákok által támogatott terv mellett döntött, és - mivel nem volt tőkeerős magánvállalkozás - az államkincstár terhére kezdték meg az építkezést azzal, hogy amennyiben megfelelő tőkével rendelkező társaság jelentkezik, átadják neki a vasútvonalat.
'''Első Erdélyi Vasut''' (EEV) egy vasúttársaság volt a történelmi Magyarországon, melynek vonalhálózata ma Románia területén található
 
A földmunkákattföldmunkákat a [[Tiszavidéki Vasút]] (TVV) végezte, de a munka lassan haladt, a költségkeret is kimerült, így a TVV a munkát 1866-ban abbahagyta.
==Története==
 
Míg [[Magyarország]]on 1846 után egymás után alakultak a különböző vasúttársaságok és épültek a vasútvonalak, addig Erdély területén a kiegyezésig egyetlen méter vasút sem épült. Ennek oka nagyrészben az volt, hogy az osztrák kormány egy [[Arad (Románia)|Arad]]–[[Gyulafehérvár]]–[[Nagyszeben]]–[[Vöröstorony]] vonal építését támogatta az erdélyi magyar társadalom pedig a Nagyvárad–Kolozsvár–Brassó vonal építését.
Ekkor kapott a Brassói Bánya és Huta egylet végleges építési engedélyt a vasútra, mely Első Erdélyi Vasút néven részvénytársaságot alapított, és biztosította az építkezéshez szükséges pénzt. Az építkezés a közben adódott nehézségek miatt lassabban haladt a tervezettnél, így az Arad–Gyulafehérvár-vonalat csak 1868. december 22-én, a Piski–Petrozsény közötti szárnyvonalat pedig 1870. augusztus 18-án adták át a forgalomnak.
Végül 1864-1865-ben [[Bécs]]ben a Birodalmi Tanács az osztrákok által támogatott terv mellett döntött és - mivel nem volt tőkeerős magánvállalkozás - az államkincstár terhére kezdték meg az építkezést azzal, hogy amennyiben megfelelő tőkével rendelkező társaság jelentkezik, átadják neki a vasútvonalat.
A földmunkákatt a [[Tiszavidéki Vasút]] (TVV) végezte, de a munka lassan haladt, a költségkeret is kimerült, így a TVV a munkát 1866-ban abbahagyta.
Ekkor kapott a Brassói Bánya és Huta egylet végleges építési engedélyt a vasútra, mely Első Erdélyi Vasút néven részvénytársaságot alapított és biztosította az építkezéshez szükséges pénzt.
Az építkezés a közben adódott nehézségek miatt lasabban haladt a tervezettnél, így az Arad-Gyulafehérvát vonalat csak 1868. december 22-én, a Piski-Petrozsény közötti szárnyvonalat pedig 1870. augusztus 18-án adták át a forgalomnak.
 
A vasútvonal Aradon a [[Tiszavidéki Vasút]] álomásárólállomásáról indult ki, és olyan jelentős városokat kötött össze, mint [[Máriaradna|Radna]], [[Déva]], [[Piski]], [[Alvinc]], [[Szászváros]] és [[Gyulafehérvár]].
 
==Irodalom Források ==
*http://delerdely.eloerdely.ro/media/book/dr-horvath-ferenc-dr-kubinszky-mihaly-az-erdelyi-vasutepiteszet-elozmenyei-az-elso-erdelyi-vasut-arad-gyulafehervar-fovonala-es-piski-petrozseny-szarnyvonala/az-erdelyi-vasut-tortenete.pdf
*http://itthon.transindex.ro/?cikk=16163