„Árpádsáv” változatai közötti eltérés

1 617 bájt hozzáadva ,  3 évvel ezelőtt
Új kutatás hozzáadása.
a (ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján)
(Új kutatás hozzáadása.)
=== Középkor ===
 
[[I. István magyar király|Szent István]] első király (uralk. [[1000]]-[[1038]]) pénzein föltűnik egy sávozott zászló, méghozzá egy „királyi lándzsa” (LANCEA REGIS) körfelirattal. Ez a korábban a királykoronázáskor használt lándzsára utal, amelyen egy vízszintesen sávozott zászló található, nincs azonban bizonyíték arra, hogy ez színeiben „árpádsávos” lenne. Egyes kutatók szerint fehér és vörös zászlók használatát XI. századi forrásadatok igazolják. Utóbb a fehér zászlószínt a vörösre festett pajzson fém, illetve ezüst pántokkal helyettesítették, azaz megszületett a vörössel és ezüsttel többször vágott mező, a magyar király címere. Bár cáfolhatatlan tényekkel nem bizonyítható, de mégis valószínű, hogy István király és utódai alatt a magyarok vörös, fehér zászlók alatt, vörös-fehér vagy vörös-ezüst pajzsokkal mentek a csatába.
[[Kép:Ingeram Codex 034.jpg|thumb|200px|right|A magyar király (''king von unger'') címere az Ingemar Codex egy lapján (1459)]]
[[Fájl:Coa Hungary Country History Imre (1196-1204).svg|thumb|200px|right|[[Imre magyar király|Imre király]] címere kilenc [[oroszlán]]nal]]
Az árpádsávok a legelterjedtebb történettudományi feltevés szerint ibériai mintát követnek: eszerint [[Imre magyar király|Imre király]] (1196-1204) a vízszintes vörös-ezüst sávokat felesége, [[Aragóniai Konstancia magyar királyné|Aragóniai Konstancia]] függőleges osztású vörös-arany pajzsmezőjének magyar párjaként választotta.
 
A vörös-ezüst sávozott pajzsmező először az ő egyik [[1202]]. évi oklevelének arany függőpecsétjén (bulláján), a hátlapon szerepel. A vágásokban hét lépő [[oroszlán]], középen pedig egy-egy apró pajzs is van. HétszerA vágottlegújabb pajzskutatások láthatószerint héta oroszlánnalpecsét [[II.mintája Andrásazonban magyarkorábban király|IIkeletkezett. András]]Imre, III. Béla király aranypecsétjén (bulláján)fia és azkijelölt [[1220-asuralkodója évek]]benaz használtapai kettőscímert viaszpecsétjénkellett, is.hogy Utolsóhasználja, [[1235]].már évicsak kettős pecsétjeazért is hétszer vágott, kilenchogy oroszlánnal.mutassa AAndrásnak, sávozotttestvérének, címerhogy II. András halála után és az Árpád-kor vége felé mint uralkodói jelkép háttérbe szorult. Egyre inkábbő a királyi családhoz tartozó, de nem uralkodó hercegek pecsétjein, zászlainkorona fordultjogos előtulajdonosa.
Baják László heraldikus, történész véleménye szerint: „nehezen hihető, hogy az európai mértékkel is igen patinás dinasztiához tartozó magyar király egyik legfontosabb államjogi jelentőségű jelvénye frissen átvett és idegen eredetű. Másrészt az Árpád-korban a nőknek, de még a királynéknak sem volt olyan súlya, hogy ilyen jelentőségű kérdést befolyásolhattak volna. Harmadrészt pedig Imrével és Konstanciával ellenséges András herceg (a későbbi II. András király) is ezt a címert használta. Márpedig teljesen kizárt, hogy András a gyűlölt idegen nőt utánozva választott volna magának címert.”<ref>[http://www.kiralyokeskeresztek.hu/arpad-sav-tudnivalok/ Mi a gond az Árpád-sávval?], kiralyokeskeresztek.hu, 2017. szeptember 27.</ref>
 
Hétszer vágott pajzs látható hét oroszlánnal [[II. András magyar király|II. András]] király aranypecsétjén (bulláján) és az [[1220-as évek]]ben használt kettős viaszpecsétjén is. Utolsó, [[1235]]. évi kettős pecsétje is hétszer vágott, kilenc oroszlánnal. A sávozott címer II. András halála után és az Árpád-kor vége felé mint uralkodói jelkép háttérbe szorult. Egyre inkább a királyi családhoz tartozó, de nem uralkodó hercegek pecsétjein, zászlain fordult elő.
 
A vágásos címer a [[13. század]]ban csak rövid ideig volt használatos, [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] (1235-1270) pénzein újra a kettőskeresztes címerpajzs tűnik fel. ''„A 13. század második felétől a vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező lehetett az Árpád-ház családi címere – szemben a királyi hatalmat jelképező kettős kereszttel. [[1235]] után a pecsétjükön, zászlajukon sávozott mezőt szerepeltető királyi hercegek, ha trónra léptek, addigi címerüket felcserélték a kettőskeresztessel.”''<ref>Bertényi Iván: [http://www.historia.hu/archivum/2003/0302bertenyi.htm Államcímerünk kialakulása], [[História (folyóirat)|História]] 2003/02.</ref>
50

szerkesztés