„Jel” változatai közötti eltérés

342 bájt hozzáadva ,  4 évvel ezelőtt
(Visszaállítottam a lapot Magic links bot változatára (mentés ideje: 2017-08-27 06:41:14, oldid: 19076400) a Látszer segítségével)
bnbnbnbnbnb
 
{{egyért3|2=a}}
 
A jelekkel foglalkozófoglalkoz-jló tudomány meghatározása szerint a '''jel''' a valóság egy olyan, érzékszerveinkkel felfogható ([[látás|látható]], [[tapintás|tapintható]], [[hallás|hallható]]) darabja, jelensége, amely az (emberi vagy állati, vagy-l-lj egyéb) elme vagy értelem számára egy másik valóságdarabra, jelenségre utal ([[Georg Klaus]] megállapítása).
 
Azt a valóságdarabot, tárgyat, ami jelként egy másik tárgyra utal, a jel “jeltestének”, míg azt a valóságdarabot vagy tárgyat, amelyre a jeltest utal, a jel “jelöletének” (denotátumának) vagy '“jelentésének” nevezik (a jelentés szó manapság azonban inkább egy másik, lentebb leírt értelemben használatos). E kifejezésmód használatakor figyeljünk arra, hogy a „jel” szót itt már az előbbi definícióbelinél tágabb értelemben használt: ott csak a jeltestet jelentette, itt már a jeltest és a jelölet sajátos viszonyát vagy együttesét.-lj-lj-jl
 
A jel legtöbb meghatározása összhangbanösszha-jlngban van a következő nagyon általános megállapítással: A ''jelölő'' (''jeltest'') az a jelenség, dolog, ami valami mást a ''jelöltet'' (a jel tárgyát) valamilyen szabály szerint helyettesíti, reprezentálja. A jelölő, a jelölt és az összekapcsoló szabály együtt alkotják a jelet. Ebben a felfogásban a jel egy reláció, amelynek konkrét tartalma rendkívül sokféle lehet.<sup>[1]lj-jl</sup>
 
A jelet mint mesterségesen teremtett vagy manipuláltmj-lj-ll-anipulált valóságdarabot, a jeltest által megjelölt jelölet (és/vagy jelentés), információ képzésére, tárolására, átalakítására és továbbítására használják ([[L. O. Reznyikov]]).-l
 
== A jel (inter)szubjektivitásaszubjektivitásal-lj--l- ==
=== A jelölet azonosításának interszubjektivitásainterszl-j--lubjektivitása ===
 
Fontos tehát, hogy végül is szubjektív dologd-lolog, mi számít jelnek. Azaz alapjában véve mindig a jelet észlelő lény vagy értelem szempontjából nevezhető jelnek valami (az „utal” szó így értelmezhető a legegyszerűbbenlegegyszerű-lk-k-lk-lkbben), ha ''számára'' a valóság egy darabja ''jel''entőséggel bír. Ebből azonban nem következik, hogy egy adott jel, ami valaki számára valamit jelent, másvalaki számára szükségképpenszükségkékppen másvalamit jelentsen (azaz a „szubjektív” szót egy kicsit tágabban kell értelmezni, mint szokásos). Hiszen megállapodhatunk abban, hogy bizonyos jelek mindenki számáraszá-klmára ugyanazt jelentsék.
 
Az állatvilágban is kialakulhatkialakulhkat ilyen „közmegegyezés” (ha egy adott jelre való adott válasz evolúciós előnyt jelent, akkor az ezt a választ adó viselkedésforma és génrendszer szaporodni és terjedniterjednlk-k-kli fog, és előbb-utóbb, generációk múltán a faj nagyszámú egyede fogja ugyanazt a viselkedésformát adni ugyanarra a jelre, azaz „ugyanúgy érti” azt a jelet). Az emberek között ilyen közmegegyezés kialakítása sokkal könnyebb, hiszen a beszélt és írott nyelvek (maguk is jelrendszerek) ezt jelentős mértékben segítik. Eszerint megkülönböztethetőmegkülönböztethekéktő az állati és emberi jelképzés vagy jelmegértés, ez a '''szignalizáció''', illetve az olyan jelképzés vagy jelmegértés, amely csak az emberre jellemző, ez a '''szignifikáció''' ([[Lev Szemjonovics Vigotszkij]]).
 
Ezt is figyelembe véve, sok jel (elsősorban pontosan a közmegegyezésen alapuló, ún. '''szimbólum'''ok esetében) pontosabb a jelek szubjektivitása helyett azok interszubjektivitásárólinterszubjektivitlklkásáról beszélni. Noha vannak olyan jelek is, melyek nem interszubjektívek, csak szubjektívek (például személyes emlékeket kiváltó, azokra utaló benyomások, jelenségek).lklk
 
=== A jeltest (jelrealizáció) azonosításának interszubjektivitása ===
A fenti definíciót pontosítani kell. A jeleket „valóságdarabnak” definiáltuk. Ez nem mindig egy konkrét valóságos jelenséget, hanem azok egy egész csoportját is jelölheti, amennyibenamennyibenlklékk
# ezek jelölete is mindig ugyanazugyanazkl; továbbá
# abban is megállapodunk, hogy a jeltestet is „ugyanolyannak” tekintjük.
 
Példa: amikor kimondjuk például azaékklz „á” hangot, akkor ezzel fizikai rezgéseket keltünk, melyek a levegőben terjednek, és e rezgés kétségkívül a valóság egy darabja, mely a hallgatója számára egy másik valóságdarabravaéllóságdarabra vagy jelenségre utal (például arra, hogy a beszélő tagad valamit: „á, ez nem is igaz …”). Ha fél perc múlva a beszélő megint tagad valamit, és megint ezt a hangothangékllot hallatja, akkor noha esetleg mélyeben vagy magasabban ejti, még „á” hangnak ismerjük fel, és szintén azonosíthatjuk a tagadás jeleként. Viszont mint valóságdarab (rezgésrezélkélkgés), az első „á” jel semmiképp sem azonos a másodikkal. Jelnek a fenti definíció értelmében mindkét „á” vehető, de semmiképp sem azonos jelnek. Csak megállapodás és a használathaksználat kontextusa által felvetett egyéb kérdésekre adott válaszok függvénye, hogy „ugyanaz” vagy „nem ugyanaz” a jel-e. Az „á” hangra mint különböző időpontokban előfordultelőfkélkordult rezgések egész sokaságára a „jel” terminus helyett egy másikat kellene bevezetni (például a ''jel-absztrakció'', ''jelkategória'' vagy hasonló kifejezést; ettől szokás eltekinteni). Általában az effajta „ugyanolyannak” elismert elemekből álló jelsokaságokat is jelnek szokás nevezni, sőt inkább ezt nevezzük jelnek. Az effajta sokaságok egyes elemeireelemekéléklire, a definíciónak megfelelően jelnek nevezhető dolgokra, ha a megkülönböztetés feltétlenül szükséges, néha azt mondjuk, a jel(sokaság) egy '''''realizáció'''''ja vagy '''''előfordulásaelőfordulélkása'''''. Tehát előfordul, hogy fizikailag különböző, megkülönböztethető jelek (ti. jelrealizációk) azonos dolgokat neveznek meg: nem mindig igaz, hogy két fizikailag különböző jel különböző dologra utal. Tehát különböző (illetve aképp realizálódó) jelek is utalhatnak egyazon dologra, példa erre egyazon jel két realizációja.
 
== FajtáiFajtáil ==
=== A jel és jelölt „közelsége” alapjánalapjánlkékllk ===
A szemiotikában [[Charles Sanders Peirce]] nyomán meg szokás különböztetnikülklönböztetni a jelek (szignálok, szignatúrák) három típusát: az [[index (szemiotika)|indexet]], az [[ikon (szemiotika)|ikont]], és a [[szimbólum]]ot, a jel (''jeltest'': ami jelöl) és jelölt (amit a jeltest jelöl) kapcsolatának szorossága szerintklkészerint.
 
* A jel\'''''index''''' jelteste szorosabb-lazább fizikai kapcsolatbankapcsolatbkélan áll a jelölttel: például index egy állat lábnyoma, egy 50 kilométerre lévő vulkán torkából előgomolygó 15&nbsp;km magasságú füstoszlop, a prérikutya kígyót kiáltó ugatása stb.
* A jel\'''''[[ikon]]''''' teste nincs fizikai kapcsolatban a jelöltteljeléékéllkélölttel, de hasonlít rá, például hieroglifák, piktogramok, római számjelek, ide tartoznak még a hangutánzó szavak.
* A jel\'''''[[szimbólum]]''''' teste nincs fizikai kapcsolatbankapcsolatklban a jelölttel, és nem is hasonlít rá. Ilyen az összes hangjelölésre épülő nyelv legtöbb szava (a hangutánzóak kivételével), az összes betű, az arab számjelek stb.lékléklékl
 
Így a nyelv legtöbb jele, minthogy szimbólumnakszimbólumkélléénak tekinthető, „testileg” semmi kapcsolatban nincs a jelölttel.
 
A Peirce-től eredő felosztást [[Jerome Bruner|Jerome Bkéllkéruner]] alkalmazta saját [[fejlődéslélektan]]i elméletének megalkotására ([[Bruner reprezentációs elmélete]]).
 
=== A jel eredete alapjánalapjánkélélkélké ===
Beszélünk eszerint természetes jelekrőljeékéélklekről vagy '''szimptómá'''król, illetve mesterséges jelekről vagy '''szignál'''okról. A mesterséges jeleken, szignálokon belül különös szerepe van a nemzeti vagy etnikai jellegű ésklééklés az emberiség története során kialakuló '''[[természetes nyelv]]'''eknek (anyanyelv), illetve a speciális célokra kialakított '''[[mesterséges nyelv]]'''eknek.
 
=== A jelölő és a jelöltjelökléléklt közötti kapcsolat alapján <ref>Terestyéni Tamás: Kommunikációelmélet Budapest, Typotex 2006 </ref> ===
* ok és okozatokozatkléél
* együttes előfordulás, együttjárásegyüttjárkéléklás
* hasonlóság, „olyan mint” viszonylkéélkviszony
* szerkezeti azonosság;kéL egész és rész viszony
* konvenció, jelentésjelenlkLlÉLtés
 
== ForrásokForrásokkLK ==
* Balázs Géza (szerk.): ''Érettségi tételek, témakörök – magyar nyelv''. Corvina Kiadó, 1993. {{ISBN|963-13-4274-3}}.
* [[Gottlob Frege]]: ''Jel, jelentés, jelölet''. In: [[Gottlob Frege|Frege, Gottlob]] (szerk. [[Ruzsa Imre]]): ''Logika, szemantika, matematika''. Fordította [[Máté András (matematikus)|Máté András]]. Gondolat, 1980. {{ISBN|963-280-795-2}} .
== Külső hivatkozásokhivatkozásokkljljljkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkl ==
{{wikiszótár}}
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/informat/azinform/html/jeltud.html A jeltudomány története (Magyar Elektronikus Könyvtár)]
Névtelen felhasználó