„Médiahack” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a még folytatom majd a bejegyzés szerkesztését, az álhírek felismerését illetően |
→Álhírek: alapvetően a szócikk az álhírekre koncentrál, és azok kiszűrésére |
||
6. sor:
== Álhírek ==
[[Fájl:Hogyan ismerd fel az álhíreket (How To Spot Fake News).jpg|bélyegkép|Az álhírek felismerésének módjai|409x409px]]
A médiahack ezen formája, a [[sárga újságírás]] vagy [[propaganda]] olyan formája, amely a hagyományos nyomtatott, sugárzott vagy online médián keresztül szándékosan félretájékoztatja a fogyasztókat.<ref>{{Cite web|url=http://www.urbandictionary.com/define.php?term=fake%20news|title=Urban Dictionary: fake news|accessdate=2017-09-21|work=Urban Dictionary|language=en-US}}</ref> A hamis tényközlés célja a gazdasági, poitikai előny vagy nézettségi/elérési számnövekedés megszerzése.<ref>https://www.usnews.com/opinion/thomas-jefferson-street/articles/2017-04-14/what-is-fake-news-maybe-not-what-you-think</ref> Terjesztésükre gyakran használnak kirívóan ritka szalagcímeket, megdöbbentő állításokat, esetleg valamilyen közismert tény ellenkezőjét. A modern [[Információs társadalom (fogalom)|információs társadalomban]], hétköznapi fogyasztóként nehéz megkülönböztetni a valós tartalmakat a hamisaktól. A konzervativizmus elve itt is tettenérhető, hiszen általában olyan hírforrás alapján tájákozódunk, amelyek megerősítik, vagy legalábbis nem cáfolják előzetes vélekedéseinket.
Bár maga a fogalom előtte is létezett, köztudatba [[Donald Trump politikája|Donald Trump]] politikai kampánya után került be. A BuzzFeed felmérése szerint, a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány során, a Facebookon megjelent 20 álhír nagyobb tömegekhez jutott el, mint a 19 legjelentősebb hírportál vezető 20 cikke.<ref>{{Cite web|url=http://abcnews.go.com/Technology/fake-news-stories-make-real-news-headlines/story?id=43845383|title=When Fake News Stories Make Real News Headlines|accessdate=2017-09-22|last=News|first=A. B. C.|date=2017-02-15|work=ABC News}}</ref> Ezért is fontos a fogyasztók részéről a tudatos információfogyasztás. A Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (IFLA) ezért is tett közzé az alábbi megfontolandó pontokat (jobb oldalon a képen is):
* mérlegeld a forrást
* olvass a sorok között
* ellenőrizd a dátumot
* fékezd előítéleteidet
* olvass a sorok között
* megbízható a forrás?
* ez egy vicc?
* kérdezd a szakértőket.
Nem vagyunk védtelenek a külvilág ingereivel szemben. A tudatos felkészültség, az általános tájékozódási vágy és a soha meg nem nyugvás, hogy na abszolút igazságokat keressünk, vezethet el minket a pontosabb megismerés felé. Egy 2013-as konferencián, amely a média és az oktatás viszonáynak feltérképezését tűzte ki célul, köszöntőjében [[Balog Zoltán (politikus)|Balog Zoltán]] az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetője így fogalmazott:
"Úgy gondolom, hogy a médiaetikában is van egy nagyon fontos kérdés, amit fel kell tennünk. Hiszen amikor harcoltunk azért – valamikor még, olyan harminc évvel ezelőtt –, hogy hozzájuthassunk a ránk vonatkozó információkhoz, akkor ma már – mondjuk így –, hogy az információs önrendelkezésért kell harcolnunk."
==Források==
| |||