Emődy István sárospataki gimnáziumi tanár és Csáji Sára (Csáji Márton tiszáninneni [[református]] [[püspök]] unokája) fia volt. Korán átvaságra jutván, édesanyjával együtt [[Szikszó]]ra költözött, hol alsóbb iskoláit járta; egy évet [[Remete|Remetén]] töltött. [[1836]]. [[november 1]]. a felsőbb tanulmányok hallgatása végett [[Debrecen]]be ment; akadémiai pályáját [[1841]]-ben végezte s még azon év végén a [[Tisza Lajos]] házához ment, László, Kálmán és Lajos fiai mellé nevelőül három évre 300 aranyforint évi fizetéssel. [[1843]]-ban ott hagyta állását és [[Pest]]re költözött, hol [[1846]]. [[december 19]]. a királyi táblán ügyvédnek esküdött föl. [[1848]]. márciusában tevékeny részt vett [[Jókai Mór]]ral s [[Petőfi Sándor]]ral a pesti ifjuság mozgalmaiban. [[1848]]. [[április 27]]. [[Klauzál Gábor]] földművelési miniszter fogalmazónak nevezte ki 800 aranyforint évi fizetéssel. Mint minisztériumi hivatalnokot és nemzetőrt [[Kossuth Lajos]] a [[Dembinszky Henrik]] által megszállott és a harcszinterét képező vidékre küldte a népfelkelés szervezésére; itt volt [[1849]]. áprilisig, midőn Pestre visszatért és a 8. honvéd-zászlóaljhoz, hova előbb már hadnagyi ranggal kineveztetett, akart belépni; azonban Kossuth [[Beöthy Ödön]]höz küldte [[Nagyvárad]]ra, kivel aztán [[Brassó]]ba ment, honnét júniusban [[Bukarest]]be kellett volna menniök követségbe, de a [[Románia|román]] kormány kijelentette, hogy a forradalmi kormánnyal érintkezésbe lépni nem akar, tehát visszatértek és ő Debrecenbe ment; fizetésén felül egy arany napi díja járt volna, de ezen díjakat sem Beöthy sem ő nem vette föl. Ismét Pestre jött, hogy zászlóaljába lépjen, de [[Szemere Bertalan]] a hivatalos lap szerkesztését bizta reá. A szabadságharc után mint kompromittált egyén elvesztette ügyvédi diplomáját, melyet azonban [[1852]]. [[szeptember 27]]. visszakapott és mellékesen a fővárosban irodalommal foglalkozott. [[1863]]. szeptemberében Sárospatakra költözködött, hol a református főiskolában a [[Magyarország|magyar]] magánjog tanszékére választották. Mint tanár irodalmi összeköttetéseit megszüntette s egyedül tanári kötelességének élt. [[1853]]-ban lépett először házasságra Vidos Viktornéval (Gömbös Krisztina), ki [[1854]]-ben meghalt; második neje [[1863]]-ban Kovácsy Vilma lett; elsőtől Béla törvényszéki biró, másodiktól egy fiú- s két leánygyermeke születtek. [[Latin]]ul, [[német nyelv|németül]], [[francia nyelv|franciául]], [[angol nyelv|angolul]] olvasott és beszélt.
