„Telefonhálózat” változatai közötti eltérés

ez+az
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Távmunkás cégeket fizessen meg 1.4 milliárdból (vita)…)
(ez+az)
[[Fájl:vikipedio3 001.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|Pupinfazék]]
 
A '''telefonhálózat''' feladata, hogy kapcsolatot teremtsen a telefonkészülékek között. Kezdetben ez egyvezetékes '''légvezetékes''' összeköttetés volt hasonlóan a távíróhoz[[távíró]]hoz. A visszavezetést földeléssel oldották meg. Ilyen volt az első budapesti telefonhálózat is. Az akkoriban a városokban elterjedő villamosok[[villamos]]ok szikrázása nagyon lerontotta a beszédminőséget, ezért a kétvezetékes összeköttetéseket kellett alkalmazni. [[Puskás Tivadar (mérnök)|Puskás Tivadar]] és társai révén elterjedő [[telefonközpont]]ok lehetővé tették a koncentrált vonalvezetést, azaz egy irányban sok vezeték mehetett, amelyet [[kábel]]lel oldottak meg. Kezdetben szimultán összeköttetések is voltak, azaz egyidőben távíró- és telefon -összeköttetés, de ez is csak a beszédminőség rovására ment. A rohamosan jelentkező igények kielégítésére különböző megoldásokat alkalmaztak. A ''fantomizálás'' indukciós tekercsek segítségével két vonalpáron három beszélgetést tett lehetővé.
 
A másik probléma a nagy távolságú összeköttetés volt. Krarup dán mérnök olyan kábelt fejlesztett ki, ahol a rézvezetékre nagyon sűrű menettel acéldrótotacélhuzalt tekert. [[Mihajlo Pupin]] Amerikában élő szerb mérnök elméleti számításai alapján pupincsévéket, más néven pupinfazekakat alkalmaztak még a tengeralatti kábelekben is. Az indukciós tekercsek induktív ellenállása kiegyenlítette a párhuzamosan futó kábelerek között jelentkező kapacitív ellenállást.
 
A csatornák kialakítása megsokszorozta a kábelek teljesítőképességét. A beszéd átviteli útját[[sávszélesség]]ét 300 [[Hertz|Hz]]–3,4 kHz között határozták meg. Így 4 kHz-ként egymástól független beszélgetések történhettek egy érpáron.
A kábelek földalattiföld összeköttetéstalatti, jelentenek.a Vannakpóznákra azonbankifeszített légkábelek is,felszín melyekfeletti póznákonösszeköttetést függnekbiztosítanak. Kezdetben a kábelt acélsodronyhoz rögzítették, később az egészet a külső műanyag köpenyszigetelővel lefedtékle is fedték.
 
A [[mobiltelefon]] rádióhullámok útján tartja az összeköttetést egy meghatározott frekvenciasávban.
 
A digitális technika aaz fényvezetésűoptikai összeköttetéseket tette lehetővé.; Üvegüveg- vagy műanyagszálas kábelekben fényimpulzusok továbbítják a jeleket.
 
== A telefon története Magyarországon ==
[[Magyarország]] első távolsági telefonbeszélgetése [[Sopron]] és [[Pinnye]] között jött létre, 1877-ben. Megvalósítója [[Salamin Leó]], a soproni állami főreáliskola akkori igazgatója és természettan tanára volt. Ennek emlékét ma tábla őrzi az iskola falán.<ref>Az emléktábla fényképe: [http://mek.niif.hu/06500/06525/06525.pdf http://mek.niif.hu/06500/06525/06525.pdf] 20. oldal (az eredeti nyomtatott dokumentum 18. oldala).</ref>
 
1878-tól magánhasználatú telefonvonalak működtek [[Brennbergbánya|Brennberg]] bányatelepen. Magyarországon az első, magánbefektetők által finanszírozott telefonhálózat [[1881]]. május elsején nyílt meg Budapesten a Fürdő (a mai József Attila) utca 10. szám alatt (mai nevén József Attila utcában). Vezetője Puskás Tivadar bátyja, Ferenc volt. Az előfizetők számáról ellentmondásos adatok vannak, a források hol 25, hol 50, hol 54, sőt 60 előfizetőt említenek. Az első nyilvános telefonállomásokat [[Budapest]]en és [[Budapest IV. kerülete|Újpesten]] [[1884]]-ben állították fel.
 
A fővárosi telefonhálózathoz a legkorábban (még 1881 februárjában) csatlakozott előfizetők:
* Képviselőház (Kovách László), Főherceg (ma Bródy) Sándor u. 8. sz.
* Visontai Kovách László, háznagy, Zöldfa u. 28. sz.
* Gr. Lónyai Béla, Zöldfa u. 26. sz.
* Mocsonyi Sándor, GizelaGizella tér 2. sz.
* Pester Lloyd (Falk Miksa), Dorottya u. 14. sz.
* Pesti Hírlap (Csukássy József), Nádor u. 7. sz.
* M. k. Ipar- és Keresk. Ministerium, elnöki iroda, Ferencz-József tér
* Puskás Tivadar, Vas u. 6. sz.
* Neulander Kálmán. férfi szabóférfiszabó, Dorottya u. 14. sz.
* Lovrich Gusztáv, ügyvéd, Koronaherczeg u. 17. sz.
* Schenker & Comp. szállítók, Károly körút 9. sz.
[[1961]]-ben 671 ezer, [[1970]]-ben 723 ezer, az [[1970-es évek]] közepén 1 millió telefon-előfizető volt Magyarországon. [[1971]]-ben 14 ezer, [[1976]]-ban hatezer, [[1977]]-ben ötezer, [[1978]]-ban tízezer, [[1979]]-ben 27 ezer, [[1980]]-ban 30 ezer új állomást helyeztek üzembe. 1978. január 1-től bevezetésre került a szerelési hozzájárulási díj a magánelőfizetőknél, s az intézmények, illetve az állami vállalatok is magasabb tarifát fizettek innentől.
 
1980-ban Budapesten 1,7 millió érkilométernyi kábel volt lefektetve, ennek 40%-a 30–40 évnél idősebb. Az utcákon a föld alatt közel 50&nbsp;000 ún. kábelszekrény és majdnem 5000 szoba nagyságú kábelakna kapott helyet. Az 1980-as években vezették be a vezetékes és a mikrohullámú PCM-rendszert. Mikrohullámú adót helyeztek el a Szabadság-hegyen, amely a József-, a Ferenc-, a Krisztina-, a Lipót- és a Belváros közötti összeköttetések egy részének lebonyolítását végezte. A helyi beszélgetések száma 1980-ban már egymilliárdnál is többrenagyobbra rúgott. Egy magánállomáson havonta átlagosan 100, míg egy alközponti főáromkörön 1800-2000 beszélgetést kezdeményeztek. A teljes telefonforgalom 53%-át az összes állomás körülbelül 11%-ával bonyolították le. 1975-ben 117 helység, 1980-ban 240 helység között illetve 27 országgal volt távhívó kapcsolat. Az utcai nyilvános telefonállomások száma 1980-ban több mint 14 ezret tett ki.
 
A telefon jelentősége az előfizetők számában nem tükröződik. A [[19. század]]i írástudók a telefonhasználat civilizatórikus hatásait hol túl-, hol pedig alábecsülték. [[1882]]-ben [[Vajda János (költő)|Vajda János]] már azt írta: „A gőzmozdony, a villanydrót, a telefon átfúródik mindenen, behatol az érintetlen rengetegbe, kifüstöli Dodona berkéből a miszticizmust”. [[Ady Endre]] keserűbben fogalmazott: „Ez vagyunk: mi. Postánk, vasútunk, telefonunk, parlamenti palotánk, orfeumunk, nyomorúságunk, betegségünk, mindenünk, mindenünk, ami külsőség: veszettül kimívelt. De a lelkünk! Az visszamaradt!”
== További információk ==
* [http://www.urbanlegends.hu/2006/11/mit-talalt-fel-puskas-es-bell/ Mit talált fel Puskás és Bell?]
* [http://cell--phone.blogspot.com Cell Phone] Mobil telefon Mobiltelefon-leírások]
* [https://kikapcsolodas.t-com.hu/telefonia_html.vm Telefónia – A távközlés története]
* [http://www.telefonmuzeum.hu - Telefonmúzeum]
* [http://myinsulators.com/hungary/tech.html - Magyar telefon légvezetékes konstrukciók (Angol nyelvű){{en}}]
* [http://myinsulators.com/hungary/tele.html - Magyar telefon légvezetékes hálózat, fényképek (Angol nyelvű){{en}}]
* [http://kisvarositortenetek.blogspot.com/2012/09/telefonSzabadkan.html - Halló, halló! Itt Szabadka beszél! - Kisvárosi történetek ]
== Kapcsolódó szócikkek ==
{{commonskat|Telephone}}
* [[A miskolci távközlés története]]
* [[Halló]]
* [[Távíró]]
* [[Telefonközpont]]
* [[Telefonkészülék]]
51 922

szerkesztés