„Claudette Colvin” változatai közötti eltérés

'''Claudette Colvin''' (született [[1939]]. szeptember 5-én [[Alabama]] államban) az [[afroamerikai polgárjogi mozgalom]] egyik úttörő alakja. [[1955]]-ben (még 15 éves kislányként) [[Montgomery (Alabama)|Montgomery]] városában elsőként állt ellen a buszokon érvényes [[szegregációs törvények]]nek azáltal, hogy nem volt hajlandó átadni a helyét egy fehér nőnek, ezért letartóztatták. 9 hónappal később [[Rosa Parks]]-ot ugyanezen tettéért szintén letartóztatták. A bojkott híre futótűzként terjedt (ahogy ma ismert: [[A Montgomery-buszbojkott]]), elindítva ezzel a történelem egyik legnagyobb polgárjogi mozgalmát.

Claudette egyike volt azon 5 nőnek, akik eredetileg a [[Browder kontra Gayle]] ügyben voltak érintettek a szövetségi bíróság előtt 1956. február 1-jén. Claudette végül 3 bíró előtt mondta el tanúvallomását, akik értesültek a buszon történt incidensről. 1956. június 13-án a bírók megállapították, hogy a buszokon érvényes szegregációs állami és helyi törvények alkotmányellenesek. Az ügy a [[Legfelsőbb Bíróság]] elé is került, ami [[1956]]. december 17-éig húzódott. 3nappal később a [[Legfelsőbb Bíróság]] kiadta a rendeletet, ami betiltotta mind [[Montgomery (Alabama)|Montgomery]]-ben mind [[Alabama]] államban a buszokon érvényes [[szegregációs törvények]]et.

[[Montgomery (Alabama)||Montgomery]] afroamerikai vezetői nagyon hosszú ideig nem hozták nyilvánosságra Claudette tettét, mivel kiskorú volt és házasságon kívül esett teherbe. Az akkori szociális helyzetre és a korára való tekintettel az Országos Szövetség a Színesbőrűek Felemelkedéséért ([[NACCP]]) nevű polgárjogi szervezet vezetői előnyösebbnek tartották, ha nem Claudette Colvin tettével képviselik mozgalmukat (ezért is elterjedtebb, hogy [[Rosa Parks]] indította el az eseményeket).<ref name="nytimes.com">http://www.nytimes.com/2009/11/26/books/26colvin.html?_r=1&hp</ref><ref>"Her circumstances would make her an extremely vulnerable standard-bearer." {{ISBN|0-671-68742-5}} p. 123</ref>

Claudette [[1939]]-ben [[Montgomery]]-benMontgomeryben, [[Alabama]] államban<ref>http://www.montgomeryboycott.com/bio_colvin.htm</ref> született és nevelkedett. [[1955]]-ben a [[Booker T. Washington]] középiskola tanulója volt, ahol érvényesek voltak a [[szegregációs törvények]]. Március 2-án hazafelé tartott a [[Capital Heights]] busszal a belvárosba. Az otthonától az iskoláig és vissza csak busszal tudott eljutni.

A busz középrészén foglalt helyet. Amennyiben nagy volt a tömeg a buszon, és az elöl lévő fehéreknek fenntartott helyek is mind foglaltak voltak, a szabályok szerint az afroamerikaiknak át kellett adniuk a helyet, és leghátul helyet foglalni. Ha ezek a helyek is foglaltak voltak, kénytelenek voltak állva utazni. A rendelet szerint fehérek nem utazhattak állva, ha volt szabad ülőhely, akár hátul is. Amikor egy fehér nő felszállt a buszra és állnimállni kényszerült, a buszsofőr, [[Robert W. Cleere]] megparancsolta Claudette-nek és még két másik afroamerikai nőnek, hogy adják át a helyüket. Amikor Claudette ellenállt és nem tett eleget a parancsnak, leszállították a buszról és letartóztatták. Ez az eset 9 hónappal azelőtt történt, hogy a [[Montgomery Haladás Egyesület]] (vezetője [[Martin Luther King]]) megszervezte a híres [[Montgomery buszbojkott]] mozgalmat. Ennek kiváltó oka egy titkárnő, [[Rosa Parks]] cselekedete volt, akit ugyancsak nem adta át a helyét a buszon és szintén letartóztatták az ügy miatt.

<blockquote>„A busz kezdett megtelni, emlékszem, ahogyan a buszsofőr a visszapillantó tükörben Claudette-re néz és azt mondja neki, álljon fel és adja át a helyét a fehér nőnek, amit nem tett meg”- mondta [[Annie Larkins Price]], Claudette egyik osztálytársa- „egyre csak azt kiabálta Ez az én alkotmányos jogom!”.</blockquote>

Az ügy felkerült a [[Legfelsőbb Bíróság]] elé, akik megerősítették az állami bíróság döntését a buszon érvényes [[szegregációs törvények]] eltörléséről [[Montgomery]]benMontgomeryben. [[1956]]. december 20-án adták ki a rendeletet.

<blockquote>„Nagyon büszke vagyok arra, amit akkor tettem. Úgy érzem, a cselekedetem egyfajta szikrája volt az utána történő eseményeknek. Nem vagyok csalódott. [[Rosa Parks]] volt a megfelelő személy a [[buszbojkott]] megszervezésére, de emellett az embereknek tudniuk kell, hogy volt előtte 5 másik nő, akik ellenálltak a törvénynek és a [[Faji szegregáció|szegregáció]] végét akarták a [[Legfelsőbb Bíróság]] előtt.”</blockquote>

[[1956]]-ban Claudette egy fiúgyermeknek adott életet, akit Raymondnak nevezett el. Annyira világosbőrű volt (mint az édesapja), hogy az emberek gyakran azt emlegették, hogy az apja egy fehér férfi. Claudette elhagyta [[Montgomery]]tMontgomeryt és [[New York]]-ba költözött, mert az ügy után nehezen tudott munkát találni és azt megtartani (hasonlóan, [[Rosa Parks]] [[1957]]-ben [[Detroit]]ba költözött).<ref>http://www.guardian.co.uk/theguardian/2000/dec/16/weekend7.weekend12</ref>

[[New York]]ban a fiatal Claudette és fia először a nő nővérénél, [[Velma Colvin]]nálColvinál laktak. Nővérként kapott állást [[Manhattan (városrész)|Manhattan]]ben egy nővérszállón, ahol 35 évig dolgozott. [[2004]]-ben ment nyugdíjba és sosem ment férjhez. [[New York]]ban szülte meg második fiúgyermekét, aki könyvelő lett [[Atlanta]]ban, megnősült és családot alapított. [[Raymond Colvin]] [[1993]]-ban 37 évesen halt meg [[New York]]ban.

[[Kategória:AmerikaiakNew York-iak]]