„Hírügynökség” változatai közötti eltérés

a
hivatkozások
a (hivatkozások)
 
== A világhírügynökségek megjelenése ==
[[Fájl:Paul Julius Reuter 1869.jpg|right|thumb|255px|[[Paul Julius Reuter]], a Reuters alapítója]]
 
A hírügynökségek megjelenését a 19. század első felében két nagy változás, az angol ipari forradalom és a francia polgári forradalom tette lehetővé. A magántulajdon jogának erősödése, a magánkézben lévő vagyon szédületes gyarapodása, a polgári jogok bővülése nyomán kialakult egy komoly vállalkozói réteg, amelynek befektetései megkívánták a friss, megbízható híreket. Nőtt az olvasni tudók, illetve az ő érdeklődésüket kielégítő sajtótermékek száma is.
A gyors hírszolgáltatás érdekében az ügynökségek mindig a legkorszerűbb infokommunikációs eszközöket vették igénybe. Ezek a kezdetekben futárok és postagalambok voltak. Az első nagy ugrást a távírókábelek lefektetése jelentette a hírközlésben.
 
A világon először 1844. október 6-án továbbítottak hírt távírón[[távíró]]n, amely arról számolt be, hogy [[Viktória királynőnekbrit királynő|Viktória királynő]]nek megszületett a második fia. Az Amerikai Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát összekötő kábelt 1866-ban fektette le az Anglo-American Telegraph Company. 1875-ben már 400 ezer kilométernyi távírókábel hálózta be a földet.<ref>A technika krónikája {{ISBN|963-7836-44-6}}</ref> Ez az óriási "pókháló" tette lehetővé, hogy a hírek percek alatt eljussanak Európa és Amerika nagyvárosaiba a távoli országokból is.
 
A hírügynökségek ma jellemzően az internetet, a telefonhálózatot és a műholdakat használják hírtovábbításra.