„Oldat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a cukoroldat pontosítása - ne ragadjunk le az atmoszférikus nyomásnál |
a névelő |
||
31. sor:
A korlátlan oldódás fogalma kifejezi azt, hogy valamely oldott anyag valamely meghatározott oldószerben tetszőleges mértékben oldható. Folyadéknak folyadékban való oldódásra példa az alkohol–víz elegy. Bármelyiket tekintjük oldott anyagnak, annak a részaránya nullától az egyig bármekkora értéket felvehet. Az [[ammónia (adatlap)|ammónia]] a vízben ''atmoszférikus nyomáson'' nem oldódik korlátlanul, ám kb. 4,3 bar nyomáson az oldódás korlátlanná válik.{{jegyzet*|4,3 bar nyomáson és nulla °C-on az ammónia folyadék. Ennél magasabb nyomáson folyékony halmazállapotú, ha a hőmérséklete alacsonyabb, mint a kritikus hőmérséklet, 133 °C}}
Érdekes jelenség tapasztalható a [[szacharóz|cukornál]]. Atmoszférikus nyomáson az oldhatóság határa szobahőmérsékleten 64% (tömegtört), felette kb. 80%. Ebből az oldatból 100 °C ''alatt'' a cukor kikristályosodik; 113 °C ''felett'' a víz elkezd kipárologni. Ha a hőmérsékletet és a cukortartalmat tovább növeljük, 132 °C ig és 90%-ig a cukor még oldatban marad. E határ felett megkezdődik a kémiai bomlása (karamellizáció).
== Az oldódás energiaváltozása ==
| |||