„A magyar irodalom története (Sőtér)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
12akd (vitalap | szerkesztései)
20. sor:
 
==Jellemzője==
[[Kép:Sőtér2.jpg|jobbra|bélyegkép|220px|A IV. kötet címlapja]]
 
Ez a kézikönyv két, egyenként 6-6 kötetes sorozatból áll. Az első könyvsorozatot '''A magyar irodalom története''' címmel az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] [[Irodalomtudományi Intézet]]e megbízásából az [[Akadémiai Kiadó]] 1964–1966 között jelentette meg hat kötetben, melyet mind a mai napig egyszerűen '''Nagy Spenót'''nak neveznek, egyértelmű utalással a papírborító színére. A mű értelemszerűen 1963-ig tárgyalja az irodalomtörténetet. A vállalkozás főszerkesztője [[Sőtér István]] irodalomtörténész, akadémikus volt, a szövegeket az irodalomtudomány művelőinek színe-java írta. A megjelenés korszakának cenzurális feltételi között a lehető legtöbbet hozták ki az egyes témákból, igyekeztek ragaszkodni a tudományos tárgyilagossághoz és ez nagyjából sikerült is, ami az első 5 kötetet illeti. A VI. kötet ugyanis, amelynek tárgya az 1919 és 1963 közötti időszak, még [[Szabolcsi Miklós]] szerint is csak kompromisszum a dogmatizmus és egy tágabb irodalomszemlélet között. Ráadásul a nyugat-európai magyar irodalom tárgyalását nem vállalták -vállalhatták (?) - a szerkesztők.<ref name="online"/> Egy kissé durva, illetve akár nevetségesnek is mondható, de jellemző közjáték: a VI. kötet népi írókkal foglalkozó fejezetét első változatban a ''pártközpont egyik munkatársa'' írta meg. Mivel az írás nem felelt meg az elvárásoknak, [[Szabolcsi Miklós]] felkérésére [[Pomogáts Béla]] írta újra végleges formában.<ref name="vigilia.hu"/> Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a szerkesztők nem érezték ''sikerültnek'' a VI. kötetet, ezért született meg az új kézikönyv, a '''Nagy Sóska''' kiadásának terve.