„Adrenalin” változatai közötti eltérés

a
ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
a (ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján)
a (ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján)
}}
 
Az '''adrenalin ''' ([[angol nyelv|angolul]] ''adrenaline'') vagy '''epinefrin''' (''epinephrine'') egy, a [[mellékvesevelő]] által termelt [[hormon]] és [[Ingerületátvivő anyagok|neurotranszmitter]]. A [[autonóm idegrendszer|szimpatikus idegrendszer]] hatását közvetíti, vagyis egy ''szimpatomimetikum''; az „üss vagy fuss” reakció ''(készenléti reakció; Canon-féle vészreakció)''<ref>{{cite book|author=Walter Bradford Cannon |year=1929|title= Bodily changes in pain, hunger, fear, and rage|publisher= New York: Appleton-Century-Crofts|language=angol|url=https://books.google.hu/books/about/Bodily_changes_in_pain_hunger_fear_and_r.html?id=bf4QAAAAYAAJ&redir_esc=y}}</ref><ref>{{cite book|author=Went István|title= Élettan - Cannon-féle vészreakció|publisher =Medicina Kiadó (Budapest)|pages=509|year= 1962|language=magyar}}</ref><ref>{{cite book|author=William F. Ganong|title= Az orvosi élettan alapjai| publisher=Medicina Kiadó (Budapest)|language=magyar|year= 1990|pages=374|idisbn= ISBN 963-241-783-6}}</ref> egyik kulcshormonja. Szerkezetét tekintve egy fenil-etil-amin, mely a [[Aminosavak|fenilalanin]] és [[Aminosavak|tirozin]] [[aminosavak]]ból szintetizálódik, és a [[Aminok|katekolaminok]] közé tartozik. Ezek aromás katekolcsoportot tartalmazó [[aminok]].
 
Mint minden katekolamin, az adrenalin is a sejtfelszíni [[Receptor (biokémia)|adrenoreceptorokon]] fejti ki hatását. Legfőbb élettani feladata hogy a fokozott izommunkához biztosítsa a megnövekedett energiaigényt:
Az adrenalin érszűkítő hatását kevéssé vagy nem fejti ki [[gyulladás]]ban lévő szöveten, viszont egyes kórállapotokban (pl. vese eredetű [[magas vérnyomás|hipertóniában]]) a szervezet adrenalinérzékenysége erősen fokozott.
 
A szíven az adrenalin a β<sub>1</sub>-receptorokon kifejtett erősebb hatása révén pozitív ''krono-'', ''dromo-'' és ''inotrop''<ref>{{cite book|author=William F. Ganong|title= Az orvosi élettan alapjai| publisher=Medicina Kiadó (Budapest)|language=magyar|year= 1990|pages=584|idisbn= ISBN 963-241-783-6}}</ref> hatású. A [[szív|szinuszcsomóban]] az ingerképzés frekvenciája másfél-kétszeresre nőhet, ezt a vérnyomás-emelkedés miatt kiváltódó [[autonóm idegrendszer|paraszimpatikus]] izgalom gátolhatja. Gyorsul az ingervezetés és nő a szívizom ereje. A koszorúerek és izomerek tágulása jön létre. Különösen a gyenge szívműködést javítja igen jelentékenyen.
 
Az adrenalin gyenge α<sub>1</sub>-receptoron kifejtett hatására a [[lép]] összehúzódik, a vérraktárak kiürülnek, nő a keringő vér mennyisége, bőrerekben szűkíti az ereket és a pupilla kitágul. Amikor a szív verőtérfogata és a keringő vér mennyisége kicsi, az adrenalin okozta érszűkület, a vérraktárak kiürülése és a vénás visszafolyás megnövekedése a szív verő- és perctérfogatát növelheti és a vérkeringést hatékonyan javítja.
Az emésztőrendszer tevékenységét és a mirigyeinek váladéktermelését csökkenti, a [[nyál]]elválasztás egyik típusát fokozza: az így termelt nyál [[Nyák (váladék)|nyákban]] ''(mucin)'' gazdag, [[enzim]]ekben szegény.
 
Az adrenalin a [[szénhidrát|szénhidrát-anyagcsere]] fontos szabályozója. A [[szénhidrát]]-[[Redoxi reakció|oxidáció]] nő, ezért az RQ (respiratiós quotiens)<ref>{{cite web|url=http://dictionary.reference.com/browse/respiratory-quotient|title=Respiratory-qutient|language=angol|publisher=Dictionary.com}}</ref><ref>{{cite book|author=William F. Ganong|title= Az orvosi élettan alapjai - Respiratiós quotiens|pages=286|language=magyar|publisher= Medicina Kiadó (Budapest)|year= 1990|idisbn= ISBN 963-241-783-6}}</ref> az 1,0-hez közeledik. A májban és az izomban nő a hőtermelés, ennek a hideg elleni védekezésben van nagy szerepe. A májban a glikogén bomlását gyorsítja, ezzel hiperglikémiát (magas vércukorszint), majd glükózúriát (glükózvizelést) okoz. Az [[inzulin]]nal ellentétes hatású [[inzulin|inzulin-antagonista]]. Az izomban is fokozza a glikogénbomlást. Az ebből keletkező [[tejsav]] a vérbe jut, innen a májba, ami újból felépíti glikogénné vagy cukorrá, s így visszajuttatja a vérbe ''(Cori-kör)''.<ref>{{cite web|url=http://wwwold.kfki.hu/physics/historia/c/o/corig/cori.html|title=Cori-kör|publisher=HISTÓRIA - Tudósnaptár|language=magyar}}</ref><ref>{{cite book|author=Went István|title= Élettan - Cori-féle ciklus|publisher =Medicina Kiadó (Budapest)|pages=252|year= 1962|language=magyar}}</ref> Az adrenalin tehát ezt, az izommunka alkalmával végbemenő folyamatot, a gyorsítja meg.
A glikogenolízis α<sub>1</sub>, ill. β<sub>2</sub>-receptorokon keresztül történő fokozásával a szervezet energiatartalékát aktivizálja. Az adrenalin anyagcserére kifejtett hatásai (az oxigénfogyasztás növekedése, hiperglikémia, hiperlaktacidémia, hiperkalémia) specifikus hormonhatások, melyek β2-receptorhoz kötöttek.
 
39 222

szerkesztés