„Heraldikus” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A '''heraldikus''' a [[címer]]ekkel és a [[heraldika|heraldikával]] hivatásszerűen foglalkozó tudós. Ilyen szakemberekről csak a [[holt heraldika]] korától és főként a 17. századtól beszélhetünk, amikor a címertan tantárgy lett az egyetemeken. Korábban a címertant hivatászerűen a [[herold]]ok művelték, de ez ekkor még nem volt tudomány, hanem csak céhes alapon megszervezett mesterség. A heraldika művelésének színtere ekkor a fejedelmi udvarokból az uralkodói kancelláriákba, majd az egyetemi tanszékekre és történeti kutatóintézetekbe tevődött át.
A heraldikusok a heroldok által kidolgozott nevezéktant és szabályokat felhasználva a címertant a 19. század közepére létrehozták a [[tudományos heraldika|tudományos heraldikát]]. A heraldikus feladata a címertant, mint [[történeti segédtudományok|történeti segédtudományt]], tudományos alapon művelni, annak módszertana és eszköztára alapján. A heraldikusnak egyaránt jól kell ismernie a [[címerelmélet]]et (azaz a [[nevezéktan (heraldika)|nevezéktant]], a címertan forrásait, [[címerjog]]ot, a [[címerismeret|címerdiagnosztikát]]) és a [[címerművészet]]et (azaz a [[címerleírás]]t, [[címerfestő|címerfestést]], [[historizálás]]t, a [[címerkritika|címerkritikát]]).
Magyarországon a heraldika egyetemi oktatása a történettudomány részeként a 18. század végén kezdődött meg, de magyar diákok külföldi egyetemeken korábban is hallgattak címertani előadásokat. [[Martin Schmeitzel|Schmeitzel]] említi (1723), hogy Jénában több magyar diák is látogatta a heraldikai előadásait. A legkorábbi elméleti címertani művet [[Pápai Páriz Ferenc]] adta ki 1695-ben. Őt tekinthetjük az első magyar heraldikusnak.
| |||