„Hajdu Gyula (jogász)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
a link |
||
35. sor:
1918-ban az [[őszirózsás forradalom]] idején Pécsett a nemzeti tanács titkára volt. 1919 februárjában a szerb katonai parancsnokság ötödmagával Mitrovicára internálta a pécsi magyar közigazgatás megszüntetése elleni tiltakozó memorandum miatt. A pécsi általános sztrájk miatt a magyar közigazgatást visszaállították, a letartóztatottakat elengedték. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] idején a külügyi népbiztos délvidéki biztosa, a 44. vörös dandár politikai biztosa, [[Baranya megye]] kormányzótanácsi biztosa. Emellett tagja volt a [[Szövetséges Központi Intéző Bizottság]]nak is, s megválasztották [[Rákosi Mátyás]] és [[Vanczák János]] mellett az ellenőrző bizottságba is.<ref>[[Váry Albert]]: ''A vörös uralom áldozatai Magyarországon''. Budapest, 1923, HOGYF EDITIO. {{ISBN|978 963 848 400 0}}</ref>
1919. augusztusban Olaszországba emigrált, [[Milánó]]ban élt, majd az [[Avanti]] [[Torino|torinói]], később [[róma]]i szerkesztőségében dolgozott. 1920 őszén tért vissza Pécsre, de radikális szocialista szervezőmunkája miatt öt hónap múlva a megszálló szerb katonai hatóságok kiutasították. 1921 nyarán részt vett a [[Kommunista Internacionálé|Komintern]] III. kongresszusán Moszkvában, majd Bécsbe költözött, belépett az
Az 1930-as évek elején a Szovjetunióban élt, könyvet írt az első ötéves tervről. 1933-tól Franciaországba költözött, Párizsban ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1935-ben belépett a francia kommunista pártba. Részt vett a párizsi magyar baloldali emigráció életében, cikkeket írt a párizsi magyar hetilapnak, előadásokat tartott a Horizont Klubban. Részt vett az emigránsok által alapított Magyar Függetlenségi Mozgalom munkájában.
| |||