Wikipédia

„Hajdúdorog” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a hiv. jav.
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
37. sor:
Hajdúdorog területe észak-déli irányban nyúlik végig Hajdú-Bihar megye és [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye]] határán. Földrajzi szempontból a város tipikusan [[Észak-Alföld|észak-alföldi]] tájegységeken terül el, amelynek változatosságát meg lehet figyelni a nagy kiterjedésű dorogi külterületeken. Három különböző természetföldrajzi kistáj uralja ezt a vidéket: a Hortobágy, a Hajdúhát és a Dél-Nyírség.
 
Hajdúdorog északnyugati területeire jellemző a [[Hortobágy (tájegység)|hortobágyi]] tájegység, amely tájökológiai szempontból alacsony és magas ártéri síkságból áll. Ezt a tájegységet a legjobban a helyiek által ''Nagylaposnak'' nevezett területen, a Szállásföld nevű külterület északi részén lehet megfigyelni. Ez a terület egészen a [[Tisza]] [[1846]]-os szabályozásáig a folyó árterülete volt, noha a Tisza innen meglehetősen távol folyik. A Nagylapos területét a folyó által lerakott üledék töltötte fel, kialakítva a síkság enyhén hullámos felszínét.<ref>{{cite book|last= Gönczy Sándor - Szalai Katalin|title= [http://mek.oszk.hu/02900/02911/02911.htm Geomorfológiai fogalomgyűjtemény (oktatási segédanyag a földrajz szakos főiskolai hallgatók számára)]|year= 2004|publisher= Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Tankönyv- és Taneszköztanácsa|location= Beregszász|pages= 3}}</ref> A felszínt elhagyott folyómedrek, [[morotva|morotvák]], folyóhátak és övzátonyok szabdalják, amely mind annak az emléke, hogy a [[holocén]] korban a Tisza főmedre is bejárta ezt a vidéket.<ref name="Vadász 2004 54">{{cite book|last= Vadász|first= István|title= Hajdúböszörményi kistérség|year= 2004|publisher= Száz magyar falu könyvesháza Kht.|location= Budapest|idisbn= ISBN 963 8629851|pages= 54}}</ref> A szikes felszínt nagyrészt füves pusztaság, legelők borítják.
 
[[Fájl:Vagott hegy Hajdudorog.JPG|250px|left|thumb|Hajdúdorog legmagasabb pontja, a 162 m magas ''Debeje-halom'']]
52. sor:
Hajdúdorog területét a belterülettel együtt összesen 16 különböző részre tagolták. A település 10,065 hektárnyi összterületéből mindössze 538 hektárt tesz ki a város belterülete, vagyis a külterületek közel tizennyolcszor haladják meg a belterület kiterjedését. Hajdúdorog határát először [[1843]]-ban osztották fel hét járásra és tizenhat dűlőre, amelyek azóta is változatlanul fennmaradtak. A különböző külterületek elnevezése azért vált fontossá a [[19. század]]ban, mert a népesség növekedésével párhuzamosan ekkorra az állattenyésztés helyett a földművelés vált meghatározóvá. A kimért földterületeket pedig a nevesített dűlőkben könnyebb volt megtalálnia a birtokosnak, a jegyzőnek és a napszámosnak egyaránt.<ref name="levéltár">Hajdú-Bihar megyei Levéltár gyűjteménye; ''Határleírás 1852-1893 között.'' VI. 127/ff. fondszám alatt.</ref>
 
A város összterületének 11%-a építési terület, amely leginkább a belterületre koncentrálódik. A település szerkezetében visszatükröződik a [[hajdúk]] és a mezőgazdasági jelleg hatása, emiatt Hajdúdorognak a többi hajdúvároshoz hasonlóan speciális szerkezete van. A ''halmazos településtípus'' alatt leggyakrabban kertes vagy ólas-kertes településnek írják le a várost, amely arra utal, hogy egy lakóházhoz általában kert is tartozik. Ezt az alapvető szerkezetet koncentrikus körök mentén alakították ki a hajdúk, amely az egykori központi templomerőd vonalát követte.<ref>{{cite book|last= Vadász|first= István|title= Hajdúböszörményi kistérség|year= 2004|publisher= Száz magyar falu könyvesháza Kht.|location= Budapest|idisbn= ISBN 963 8629851|pages= 57 }}</ref>
 
Hajdúdorog külterületének legnagyobb részét (76%-át) a szántók teszik ki. Mindössze 7%-ot képvisel a legelők, rétek, puszták aránya. Elsősorban a város keleti részében találhatóak a 4%-ot kitevő gyümölcsösök és szőlőültetvények; és legnagyobb arányban ugyanitt van a város területének 2%-át kitevő erdő is.<ref name="ReferenceB">{{cite book|last= Vadász|first= István|title= Hajdúböszörményi kistérség|year= 2004|publisher= Száz magyar falu könyvesháza Kht.|location= Budapest|idisbn= ISBN 963 8629851|pages= 53 }}</ref>
 
A város kiterjedt határának legnagyobb részét a ''Szállásföld'' nevű járás foglalja el, amely jelenleg három dűlőre van felosztva: Szállásföld Észak, Szállásföld Közép és Szállásföld Dél. Az észak-déli irányban 15 kilométer hosszan elnyúló járást napjainkban körülbelül hetvenen lakják összesen 50 lakásban.<ref>[http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.hnt_telep?NN=12803 Központi Statisztikai Hivatal honlapja]</ref> Hajdúdorog legjobb termővidéke a Szállásföldön húzódik, emiatt a táj jellegét alapvetően a mezőgazdasági tevékenység határozza meg. Szállásföld nyugati részén fut végig a tokaji út, amely ma már nincs végig, vagyis Tokajig leaszfaltozva, de még mindig ez az északi mezőgazdasági területek legfőbb útvonala. A Hajdúdorogtól északi irányba vezető út egészen a [[Hajdúnánás]] - [[Nyíregyháza]] kövesútig két sávos, majd ezután egy nyomvonalra szűkül. A két útvonal találkozását a helyiek ''keresztútnak'' nevezik. A tokaji utat követve a keresztúttól körülbelül 2&nbsp;km-re található a Tubus Gyártó és Kereskedelmi Kft. Innen északra keresztezi a tokaji utat az [[M3-as autópálya (Magyarország)|M3-as autópálya]].
92. sor:
=== Hajdúdorog élővilága ===
[[Fájl:Landscape around Hajdudorog.jpg|thumb|right|250px|Kukoricatábla Szállásföldön]]
A város és környezete flóra- és faunaföldrajzi szempontból kis területnek tekinthető, vagyis egységes képet mutat. Növénytakaró szempontjából a terület az alföldi flóravidék (''[[Eupannonicum flóravidék|Eupannonicum]]'') tiszántúli (''[[Crisicum flórajárás|Crisicum]]'') flórajárásába tartozik.<ref>{{cite book|last= Vadász|first= István|title= Hajdúböszörményi kistérség|year= 2004|publisher= Száz magyar falu könyvesháza Kht.|location= Budapest|idisbn= ISBN 963 8629851|pages= 55}}</ref> A kis kiterjedés ellenére Hajdúdorog területének élővilágát egyrészt az Alföld kistájainak sajátosságai, másrészt az emberi tevékenység mentén négy különböző élettérre lehet bontani. A legkiterjedtebb ezek közül a mezőgazdasági területek aránya, míg a homoki legelők a terület természetes és legértékesebb életterét alkotják. Ezeket köti össze vagy éppen választja el az erdős, bokros, ligetes területek élőtere. Végül maga a város belterülete zárja a sort.<ref name="Dunakanyar 2000">{{cite book|szerk= Veress István|title= Pannon Enciklopédia: Magyarország állatvilága|year= 1996|publisher= Dunakanyar 2000|location= Budapest|idisbn= ISBN 963-8297-44-1|pages= 14-15}}</ref>
 
A kiváló minőségű termőföld miatt Hajdúdorog külterületének jelentős része mezőgazdasági művelés alatt áll. A gyakran műtájnak vagy kultúrsivatagnak bélyegzett területek az elmúlt fél évszázadban jelentős átalakuláson mentek keresztül.<ref>{{cite book|szerk= Fekete Gábor és Varga Zoltán|title= Magyarország tájainak növényzete és állatvilága|year= 2006|publisher= MTA Társadalomkutató Központ|location= Budapest|idisbn= ISBN 963-508-490-0|pages= 133}}</ref> Ez a mezőgazdaság intenzitásával, a vegyszerek és műtrágyák fokozottabb használatával vált egyre látványosabbá. Az eredeti élővilágot felváltotta valamilyen haszonnövény, ami monokultúraként egyeduralkodóvá vált a termőföldeken. Hajdúdorog határában leggyakrabban búzát, kukoricát, paradicsomot, fűszerpaprikát, dohányt és cukorrépát termesztenek. Ezek a növények a mezsgyékre, az utak szélére szorították ki, vagy teljesen kipusztították az eredeti növénytakarót.<ref>[http://www.hajdusagiturak.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=17&Itemid=1 Hajdúsági Túrák: Élet a mezőgazdasági területeken]</ref>
 
A mezőgazdasági művelés alá vont területek állatvilága is változott, de a növényvilággal ellentétben ez korántsem fogyatkozott meg. A haszonnövények sok fajnak paradicsomi állapotokat teremtettek, és megjelentek az egyes növényekhez kötődő, úgynevezett ''kultúrakövető fajok''. A tavaszi földmunkák idején a szántó traktorok tömegével zavarják fel a földben élő állatokat. Lárvák, [[Földigiliszta-félék|földigiliszták]], bogarak és a gabonatermést előszeretettel megdézsmáló kisemlősök ([[mezei pocok|mezei pockok]], [[Egérfélék|egerek]] és [[hörcsög]]ök) kerülnek felszínre. Ez messziről vonzza a ragadozómadarakat is. Gyakran lehet látni [[dankasirály]]okat, [[seregély]]eket vagy [[vetési varjú|vetési varjakat]] a szántó traktorok nyomában. A vetési munkák után a késő nyári vagy őszi betakarításokig a termőföldek élővilága zavartalan marad. A gabonatáblákban rendszeresen költ a [[mezei pacsirta]], és fészkel a [[fogoly (madárfaj)|fogoly]] és a [[fürj]]. A repcetáblákban ritkán a [[túzok]] is fészket rak.
101. sor:
 
[[Fájl:Europäischer Ziesel aus Erdloch guckend.jpg|right|thumb|250px|[[Ürge]]]]
A hajdúdorogi határ legjellemzőbb természetes élőterét a ''homoki legelők'' adják. Ezeken a területeken még az Árpádok korából sem maradt fenn utalás erdőségekre, így a Dorog környéki gyepek, puszták élővilága hosszú évszázadok során fejlődhetett ki.<ref>{{cite book|szerk= Fekete Gábor és Varga Zoltán|title= Magyarország tájainak növényzete és állatvilága|year= 2006|publisher= MTA Társadalomkutató Központ|location= Budapest|idisbn= ISBN 963-508-490-0|pages= 135}}</ref> A hortobágyi élővilággal és tájképpel rokon terület a legeltetés modernizálása és visszaszorulása miatt az elmúlt években szintén veszélybe került.
 
Hajdúdorog külterületén két olyan legelő van, amelyet érdemes megemlíteni. Az egyik a délkeleti ''Gyulás'' vagy ''Gyúlás'' nevű külterület legelője, a másik pedig az északi ''Nagylapos''. A Szállásföldön elterülő Nagylapos a Hortobágyat idéző szikes gyep, amely észak felé haladva lassan homokos talajú legelőbe megy át. Jó szénát adó fűfélék borítják ezt a vidéket, emiatt a Nagylapos egyes részeit kaszálóként is használják. A legelő legfőbb fűféléje a [[csenkesz|veresnadrág csenkesz]], a [[réti csenkesz]], a mézpázsit, a sziki pozdor, a sziki útifű és a villás boglárka. A legnagyobb pázsitalkotó fűfélék mellett a Nagylapos szikes, út menti részein találhatunk sziki árpát, [[rozsnok|puha rozsnokot]], díszárpát, szagos borjúpázsitot, sziki pitypangot és [[réti boglárka|réti boglárkát]] is. Az utaktól távolabb, az erdősávok közelében nagyrészt a [[tarackbúza]] és a nádtippan a jellemző fűféle, de sok pimpó-féle, például az [[indás pimpó]] és a védett ''kisfészkű aszat'' néhány példánya is nő a lapos ezen részén.<ref>[http://www.hajdusagiturak.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=15&Itemid=1 Hajdúsági Túrák: Homoki legelők]</ref>
107. sor:
A gyúlási legelők nemcsak a Gyúlás, hanem a Gát, a Kölesföld és a Lókert gyepeit is felölelik. A homokos, laza talajú legelőket tavasszal, nagy esők után lápos, időszakos vízállások jellemzik. A gyúlási legelők növényvilágát ez különbözteti meg a Nagylapostól. Itt a [[csillagpázsit]] az uralkodó fűféle jellemzően kiegészülve az [[ördögszekér]]rel, a [[bogáncsfélék|bókoló bogánccsal]] és a mezei aszattal. Hajdúdorog területén egyedül itt élnek [[ürge|ürgék]].
 
A homoki legelők élővilágát szigetszerűen megtöri néhány nagyrészt mesterséges felszíni forma. Az egyik legjelentősebb ilyen élettér a [[kunhalom|kunhalmokon]] alakult ki. A művelés alól kivont halmok megőrizték a tipikus lösznövényeket, az ősgyep egyes fajait. Itt jellemzően előfordul a pusztai atracél, a [[bókoló zsálya]], a szennyes ínfű, a [[macskahere]], a gyújtoványfű, a fehér zanót és a Bene-halmon a [[törpe mandula]] is.<ref>{{cite book|szerk= Fekete Gábor és Varga Zoltán|title= Magyarország tájainak növényzete és állatvilága|year= 2006|publisher= MTA Társadalomkutató Központ|location= Budapest|idisbn= ISBN 963-508-490-0|pages= 133, 137}}</ref> Ugyanilyen mikro-élővilággal rendelkezhetnek a szabályos kör alakú mélyedések, az úgynevezett ''sztyepptálak'' is. Ezek vagy természetes, deráziós úton alakultak ki, vagy néhány esetben háborús bombatölcsérek hozták őket létre. Ezek alját gyakran nedvesség kedvelő fajok népesítik be. Ilyen növényfaj a mézpázsit, a mocsári csetkáka, a [[mocsári gólyahír]] vagy a zsióka.<ref>{{cite book|szerk= Fekete Gábor és Varga Zoltán|title= Magyarország tájainak növényzete és állatvilága|year= 2006|publisher= MTA Társadalomkutató Központ|location= Budapest|idisbn= ISBN 963-508-490-0|pages= 138}}</ref>
 
A város két különböző legelőjét hasonló fauna népesíti be. A legelőkön viszonylag jelentős mennyiségű növényi anyag bomlik le minden évben, emiatt sok olyan állatfaj él itt, amelyek erős gyepszinti takarást igényelnek. Legnagyobb arányban az [[egyenesszárnyúak]]at találjuk, amelyek között a [[tücskök]], [[szöcskék]] és [[sáskák]] a leggyakrabban előforduló fajok. Emellett sok [[poloskák|poloskafaj]], molylepke, [[bagolylepkefélék|bagolylepke]], [[kabócák|kabóca]] és [[cincérfélék|cincérfaj]] népesíti be a legelőket. A legeltető állattartáshoz kapcsolódóan jelentek meg nagy számban a [[légyalkatúak]], a [[kullancsok]] és a [[szkarabeusz|galacsinhajtó bogarak]] is. Az időszakos vízállások pedig a [[szúnyogfélék]] és a [[szitakötők]] elterjedésének kedveznek. A békák közül a [[vöröshasú unka]], a [[kecskebéka]] és a [[zöld levelibéka]] fordul elő a leggyakrabban Hajdúdorog környékén. A hüllőket a [[fürge gyík]], a [[zöld gyík]] és a ritkán előforduló [[vízisikló]] és [[rézsikló]] képviseli. A legelők leggyakoribb madarai közé tartozik a [[bíbic]], a [[sárga billegető]], a mezei pacsirta, a [[sordély]], a [[kis őrgébics]], a [[rozsdás csuk]], a [[európai szalakóta|szalakóta]], a fogoly, a fürj és a [[cigánycsuk]] is. Az emlősök közül az ürgék, a [[mezei nyúl|mezei nyulak]] és a már említett rágcsálók népesítik be a legelők sík vidékét.<ref>{{cite book|szerk= Fekete Gábor és Varga Zoltán|title= Magyarország tájainak növényzete és állatvilága|year= 2006|publisher= MTA Társadalomkutató Központ|location= Budapest|idisbn= ISBN 963-508-490-0|pages= 137}}</ref>
[[Fájl:After Rains Hajdudorog.JPG|right|thumb|200px|Vízállás a Csontoskertben a májusi esők után]]
Az fás ligetek, erdők és dús bokrosok Hajdúdorog területének mindössze 2%-át teszik ki. Nagyrészt mezsgyéken, utak mentén vagy tanyák határában álló keskeny fasorokról, kisebb méretű erdőkről, mocsári, szikes faegyüttesekről beszélhetünk. A fásszárú növények alkotta élettér ugyan nagy átfedésben van a környező mezőgazdasági és pusztai területekkel, mégis egyedi élővilággal rendelkezik. A terület legfőbb erdőalkotó fája az [[akác]]. Ezt a fajt az elmúlt száz évben telepítették be, és azóta nagy arányban terjedt el a város külterületén is. A szikes, homokos talajú déli legelőkön elvétve előfordul néhány gyér liget. Ezek között a legjellemzőbbek a [[sziki tölgyes|sziki]] vagy [[homoki tölgyes]]ek; a [[kőrisfa|kőris]], [[szilfa|szil]], [[ezüstfűz]] és [[nyárfa]] alkotta faegyüttesek. A láposabb területeken pedig a [[hamvas fűz]] és a [[fűzfa|szomorúfűz]] vet gyökeret. A cserjeszinten a [[bodza (növénynemzetség)|bodza]] a legelterjedtebb bokorféle, amelyhez gyakran társul a [[kecskerágó]], a [[galagonya]], a [[sárga cserszömörce|cserszömörce]] vagy a [[húsos som|som]]. A magasra növő fák, a sűrű bokrok sok állatnak adnak búvóhelyet és otthont. A nyílt termőföldeken vagy pusztákon táplálkozó állatok is gyakran a kevésbé háborgatott erdősávokban keresnek nappali menedéket, vagy itt építik meg vackukat, fészküket. A cincérek, poloskák, [[pókok|pókfélék]] mellett érdemes megemlíteni a tölgyesekben fellelhető [[szarvasbogár|szarvasbogarat]], [[Orrszarvúbogár|orrszarvúbogarat]] és a [[hőscincér]]t. Jellemzően a fák oltalmában rak fészket a [[fácán]]; de gyakran ide telepszik a [[búbos banka]], a fürj és a fogoly is. Az énekesmadarak közül rendszeresen a dús cserjésekben költ a [[fülemüle]], a [[vörösbegy]], a [[sárgarigó]], a [[barátposzáta]], az [[ökörszem]], az [[erdei pityer]], a [[fekete rigó]], a szalakóta és több cinegeféle és légykapóféle is. Elsősorban az öreg tölgyesekben tűnik fel a [[nagy fakopáncs|fakopáncs]], a [[zöld küllő|zöld]] és a [[szürke küllő]] valamint a [[fekete harkály]]. A magas mezőszéli fák koronáján rak fészket a puszták legtöbb ragadozómadara is. A laza talajú erdősávokban ássa ki a vackát a [[vörös róka]], a [[borz]], a [[sünfélék|sün]], a [[görény]], a [[menyét]], a [[hermelin]] és a mezei nyúl. A fák között találnak menedéket az őzek és a vaddisznók is.<ref name="Dunakanyar 2000"/><ref>{{cite book|szerk= Fekete Gábor és Varga Zoltán|title= Magyarország tájainak növényzete és állatvilága|year= 2006|publisher= MTA Társadalomkutató Központ|location= Budapest|idisbn= ISBN 963-508-490-0|pages= 137,142,143}}</ref>
 
Magáról a városról, mint élettérről is érdemes néhány szót ejteni. A hagyományosan városias környezetben előforduló állatok ([[házi veréb]], galamb, [[házi egér]], [[patkány]], sün, nagy éjjeli pávaszem) mellett Hajdúdorog belterületén elsősorban a védelem alatt álló fákat kell megemlíteni. Ezek nagyban összefüggenek a város és az ország történelmével. A legjelentősebb védett fa-csoportot a görögkatolikus székesegyház kertjében találhatjuk. Több mint száz évvel ezelőtt a város volt a kiindulópontja és központja annak a mozgalomnak, amelynek célja egy magyar nyelvű görögkatolikus püspökség megalapítása volt. A [[magyar görög katolikus egyház|magyar görögkatolikus egyház]] pápai elismerésében nagy szerepe volt az 1900-as római zarándoklatnak, amelyen összesen 42 hajdúdorogi hívő vett részt. A zarándoklat emlékére 1900-ban egy jubileumi szentmisét követően 42 darab fát ültettek el a templomkertben, amelyek közül 35 mind a mai napig megtalálható.<ref name="Vadász 2004 54"/> A székesegyház kertjében 13 [[vadgesztenyefa]], 3 [[kocsányos tölgy]], 5 [[szilfa]], 4 [[kőrisfa]], 2 [[közönséges pagodafa]] és 3 [[hársfa]] áll védelem alatt.
185. sor:
 
=== Az Árpádok korától a hajdúk betelepítéséig ===
A [[Gesta Hungarorum]] feljegyzései alapján Hajdúdorog vidéke [[Ond vezér]] nemzetségének birtokába került röviddel a magyar törzsek honfoglalása után.<ref>{{cite book |last= [[Györffy György]]|title= A magyarok elődeiről és a honfoglalásról|year= 2002|publisher= Osiris Kiadó|location= Budapest|idisbn= ISBN 9633892724|pages= 113-145}}</ref> A külterületek bemutatásakor már szó esett arról, hogy a mai településtől északra, a Szállásföldön jelentős [[Árpád-kor]]i településmaradványokat tártak fel. Előbb a ''Temetőhegy'' sírjaiból került elő gazdag leletanyag, majd a közeli ''Templomdomb'' is felfedte egy [[I. István magyar király|Szent István király]] korabeli templom alapjait és a körülötte fekvő temetőt.<ref>{{cite book |last= Sőregi|first= János|title= A Déri Múzeum évi gyarapodása|year= 1938|pages= 46-48}}</ref>
 
Az északi településsel párhuzamosan, feltehetőleg a korábbi avar és az új magyar népesség keveredéséből alakult ki a mai Hajdúdorog őse, amelynek első írásos említése [[1301]]-ből származik.<ref name="Gregorius Fejér 1835 18"/> A ''Doroch'' néven ismert falu akkor a [[Gutkeled nemzetség]] birtokában volt. Pár évvel később, [[1312]]-ben a települést már ''Dorogegyháza'' néven említik a hivatalos iratok.<ref>{{cite book |last= [[Fejér György (teológus)|Gregorius Fejér]]|title= [https://books.google.hu/books?id=tXrUAAAAMAAJ&printsec=frontcover&dq=editions:OCLC175307183&lr=#v=onepage&q=&f=false Codex Diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis, 8. kötet/1]|year= 1832|location= Budae|language= latin|pages= 485}}</ref> Az Árpád-ház kihalása után a változó hatalmi egyensúly hatására [[1430]]-ban Dorog is gazdát cserélt, és az [[Anjou-ház|Anjoukhoz]] közelebb álló [[Kállay család|Kállayak]] kapták meg a területet.<ref>{{cite book|last= [[Csánki Dezső]]|title= Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I. kötet|origyear= 1890|year= 2002|publisher= Arcanum Kiadó|location= Budapest|idisbn= ISBN 963-9374-36-9|pages= 535-6; 528; 633}}</ref>
 
A kis falu később a [[tokaj]]i váruradalom birtokába került, amelynek urai eleinte a [[Szapolyai család|Szapolyaiak]] voltak, majd kisebb kitérőkkel Tokaj várkapitányának, Serédi Gáspárnak a tulajdonában állt.<ref>{{ cite book|last= Módy|first= György|editor= Komoróczy György|title= Hajdúdorog története|year= 1970|publisher= Hajdúdorog Községi Tanácsának Végrehajtó Bizottsága|location= Hajdúdorog|id= Kiadói Főig. Eng. sz. 2188/1970|pages= 36-37|chapter= A község a hajdúk megtelepedéséig}}</ref> [[Gyula (település)|Gyula]] várának [[1566]]-os elestével a török seregek akadálytalanul juthattak el egészen a szabolcsi területekig. A török kor alatt ''Dorok'' néven emlegetett település lakói a tokaji uradalomnak és az oszmán kincstárnak is adót fizettek, amivel a falu békéjét váltották meg.<ref>{{cite book|editor= Kammerer Ernő|others= fordította: Velics Antal|title= [http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt03122301/1_0_2_pg_218.html Magyarországi török kincstári defterek I. kötet]|year= 1886|publisher= Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága|location= Budapest|pages= 218}}</ref> Az [[1593]]-ban megindult [[tizenöt éves háború]] az adó ellenére is feldúlta Dorokot, és emiatt a falu a századfordulóra szinte teljesen elnéptelenedett.<ref>Zoltai Lajos: ''A mai Hajdúvármegye története 200 évvel ezelőtt''. Debreczeni Képes Kalendáriom 67.1; (1911)</ref>
199. sor:
 
A ténylegesen letelepült hajdúk létszámáról mind a mai napig nincsenek pontos adatok, az viszont biztos, hogy II. Ferdinánd 1632-es oklevele után Dorog népessége meredeken emelkedni kezdett, és [[1639]]-ben a település már [[mezőváros]]i rangot kapott.<ref>[http://www.hajdudorog.hu/avaros/telepulestortenet Hajdúdorog város honlapja; településtörténet]</ref> Az oklevél ugyanis kiterjesztette a hajdú nemesi jogokat a hajdútelepülések minden nemes lakójára, és a [[jobbágy]]oknak is kedvezőbb adóterheket írt elő. A város igazgatása kiterjedt hivatalnokrendszert is igényelt, amelyet a hajdúk saját katonai szervezetük mintájára alakítottak ki. Így Dorog élén a hajdúkapitány vagy főkapitány állt, a város hivatalos ügyeit pedig az úgynevezett magisztrátus intézte.<br />
A korponai oklevél alapján a letelepedő hajdúk vallásszabadságot is kaptak. A hajdúk döntő többsége ugyanis a Habsburgok által üldözött [[református]] felekezethez tartozott. Dorog hajdúi viszont egy keleti rítust, a bizánci rítust követték, amelynek katolicizálásával [[1646]]-ban az [[ungvári unió]]val jött létre a görögkatolikus vallás. Az új rítusú katolikus egyház nyelveként a [[pápa (egyházfő)|pápa]] két hivatalos nyelvet ismert el: az [[ószláv nyelv|egyházi szlávot]] és a [[román nyelv|románt]].<ref>dr. Pirigyi István: ''[http://www.atanaz.hu/mgke/parthen/parten_3.htm Parthén Péter püspök emlékére]''</ref> Dorogon emiatt sokáig két ''parókia'' működött: a szláv és a román nyelvű. A két [[plébános|parókus]] [[1667]]-ben már bizonyítottan ugyanannál a templomnál szolgált.<ref>{{cite book|editor= Dudás László|title= [http://www.atanaz.hu/intezm/leveltar/foesp_10.htm A Hajdúdorogi Főesperesi Levéltár iratainak lajstroma és mutatója 1562-1819]|publisher= Görög Katolikus Püspöki Levéltár|year= 1999|location= Nyíregyháza|idisbn= ISBN 963 035133 1|pages= V 1972}}</ref>
 
A hajdúvárosok gyarapodó népességükkel egyre fejlettebbek lettek, és hamarosan megalakították a [[Hajdú kerület]]et, amely a hét hajdúváros érdekeit képviselte, a városok szövetségét jelentette. A katonáskodó hajdúvárosok egy védtelen alföldi területen hatékony védelmi rendszert alkottak, az úgynevezett ''kis végvárrendszert'', amelyen kisebb, portyázó török seregek valóban nem tudtak áttörni. [[Szejdi Ahmed]], [[budai pasa]] éppen ezért [[1660]]-ban úgy döntött, hogy nagy sereggel vonul a hajdúk és [[Nagyvárad|Várad]] ellen. Az úgynevezett [[Szejdi-járás]] török túlereje ellen a hajdúk tehetetlenek voltak, így az oszmán seregek végigpusztították a hajdúvárosokat - köztük Dorogot is.<ref>{{cite book|last= Rácz|first= István|title= A hajdúság története|year= 1957|location= Budapest|pages= 36}}</ref> A török pusztítás után [[1676]]-ban a Partiumban portyázó [[kurucok]] rabolták ki és égették fel a várost.<ref>{{cite book|last= Barcsa|first= János|title= Hajdú-Nánás város és a hajdúk történelme|year= 1900|location= Hajdúnánás|pages= 47}}</ref> A sorozatos csapások miatt Dorog majdnem újra elnéptelenedett, de a több éves békés időszak új életre keltette a várost. A kuruc pusztítások miatt érthető okokból a hajdúk eleinte nem lelkesedtek [[II. Rákóczi Ferenc]] [[Rákóczi-szabadságharc|szabadságharcának]] támogatásáért. Amikor a kuruc hadak [[1703]]-ban bevették a közeli [[Nagykálló|Kálló]] várát, Dorog kapitánya mégis a szabadságharc mellé állt.
212. sor:
A 18. századi Dorog elsősorban csak mezőgazdasági termékeivel tudott kereskedni, ipari terméket alig állítottak elő a településen. A helyiek igényeinek kielégítésére dolgoztak iparosok a városban, és több malom és olajsajtoló is működött itt, de vásári eladásra ekkoriban csak a kosárfonók termeltek. A város mind a mai napig magán viseli a kosárfonók hagyatékát, hiszen ők ültettek fűzfákat a Böszörményi út mentén, amelyeket azóta is újraültetett a város.<ref>{{ cite book|last= Komoróczy|first= György|title= Hajdúdorog története|year= 1970|publisher= Hajdúdorog Községi Tanácsának Végrehajtó Bizottsága|location= Hajdúdorog|id= Kiadói Főig. Eng. sz. 2188/1970|pages= 240-243|chapter= A közigazgatás szervezete és társadalmi funkciója 1950 előtt}}</ref> [[1795]]-től kezdve évente három csütörtökön országos vásárt tartottak Dorogon.<ref>{{ cite book|last= Szűcs|first= Ernő|editor= Komoróczy György|title= Hajdúdorog története|year= 1970|publisher= Hajdúdorog Községi Tanácsának Végrehajtó Bizottsága|location= Hajdúdorog|id= Kiadói Főig. Eng. sz. 2188/1970|pages= 168|chapter= Az ipar, kereskedelem, hitelhálózat és közlekedés a kapitalizmus idején}}</ref>
 
A hétköznapok nyugodt rendjét a 18. században csak néhány fontosabb esemény zavarta meg Dorogon. Az 1750-es évek elején ilyen eseménnyé vált a ''Dugó Kovács János'' vezette [[zsellér]]-felkelés, amely a városvezetés túlzott adói ellen irányult. Az alhadnagy hamar leverte a nincstelenek lázadását. [[1756]]-ban [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] 40 katona kiállítására kötelezte a várost a korponai oklevél értelmében. A katonák elmentek, és a dorogiak figyelme az új, energikus parókusra, [[Bacsinszky András]]ra terelődött, aki [[1752]]-ben új görögkatolikus templom építésébe fogott, amelyet [[1772]]-ben fejeztek be.<ref>{{cite book|last=Sz. Kürti|first= Katalin|title= Hajdúdorog, Görög Katolikus Székesegyház; a Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára c. sorozat 329. száma|year= 1989|publisher= TKM Egyesület|location= Veszprém|idisbn= ISBN 963-555-604-7|pages= 4-5}}</ref> Az új templomban [[1821]]-ig még két parókia működött, ekkor a közgyűlés úgy döntött, hogy a román nyelvű parókiát megszüntetik, mert nincsen rá igény.<ref>{{cite book|editor= Dudás László|title= [http://www.atanaz.hu/intezm/leveltar/foesp_5.htm A Hajdúdorogi Főesperesi Levéltár iratainak lajstroma és mutatója 1562-1819]|publisher= Görög Katolikus Püspöki Levéltár|year= 1999|location= Nyíregyháza|idisbn= ISBN 963 035133 1|pages= D 509; D 573}}</ref><br />
A [[reformkor]]ban egyre több [[zsidók|zsidó]] kereskedő telepedett le Dorogon, és [[1848]] körül felépítették imaházukat is a Jaczkovics és a Dohány utcák sarkán. A dorogi zsidó élet igazán akkor élénkült meg, amikor [[1869]]-ben [[Frankel Sámuel|Frankl Sámuel]] lett a város [[rabbi]]ja.<ref>{{cite book|last= Szabó|first= Miklós|title= Hajdúdorog templomai – Helytörténet tanítása az általános iskolában; Hajdúdorogi Füzetek 9.|publisher= Mészáros Károly Városi Könyvtár|year= 2008|location= Hajdúdorog|pages= 4-8}}</ref> Az új vallás megerősödése nem foglalkoztatta annyira a város vezetőségét, mint a reformkori szellem, és a hamarosan fellángoló [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]], amihez Dorog városa öt századost és több száz katonát adott.<ref>[http://www.hajdudorog.hu/avaros/telepulestortenet Hajdúdorog város honlapja, településtörténet]</ref> A [[világosi fegyverletétel]] után [[1849]]-ben a kivonuló cári seregek egy nagyobb hadtestje állomásozott Dorog vidékén. Az ószláv nyelvű egyház miatt a sereg vezető tisztjeit több száz katonával együtt a városban szállásolták el. Az 1849-ben kitörő kolerajárvány főleg az orosz seregben pusztított, több magas rangú orosz tiszt és nemes életét is kioltva. A tömegsírba temetett katonák nyugvóhelyét, az úgynevezett ''muszka halmot'' ma emléktábla jelöli.<ref>{{cite journal |last= Petrus|first= Jenő|year= 1912|month= október|title= [http://hu.wikisource.org/wiki/A_hajd%C3%BAdorogi_muszka_halom_elbesz%C3%A9l%C3%A9se A dorogi muszka domb halottja – Gorzó Teréz elbeszélése nyomán]|journal= Hajdúdorogi Újság}}</ref> A bukott szabadságharcot megtorlások követték, amely Dorog esetében az önkormányzat elvesztését jelentette. Egészen [[1854]]-ig a [[hajdúnánás|nánási]] [[szolgabíró]] intézte a város ügyeit, majd 1854-től kezdve a városnak saját szolgabírája lett. Feltehetőleg nem véletlen, hogy a szigorú [[római katolikus]] értékek szerint uralkodó Habsburgok elnyomása idején, [[1859]]-ben épülhetett fel a dorogi római katolikus templom. A [[kiegyezés]]t követően a település [[1871]]-ben kapta vissza önkormányzatát, mint ''rendezett tanácsú város'', de cserébe le kellett mondania hajdú kiváltságairól. Ugyan már a [[19. század]] elejétől kezdve ''Hajdú Dorogh'' néven írtak a városról, mégis az 1871-es dokumentum tette ezt az elnevezést hivatalossá. [[1876]]-ban döntést hoztak a Hajdú kerület megszüntetéséről, és [[Hajdú vármegye]] felállításáról. Ettől kezdve Hajdú Dorogh ennek a vármegyének a része.<ref>{{ cite book|last= Komoróczy|first= György|title= Hajdúdorog története|year= 1970|publisher= Hajdúdorog Községi Tanácsának Végrehajtó Bizottsága|location= Hajdúdorog|id= Kiadói Főig. Eng. sz. 2188/1970|pages= 292|chapter= A közigazgatás szervezete és társadalmi funkciója 1950 előtt}}</ref>
 
219. sor:
==== A Hajdúdorogi Egyházmegye felállítása ====
[[Kép:Bishop consecration Hajdudorog 1913.JPG|thumb|right|270px|Az első hajdúdorogi püspök, [[Miklósy István]] felszentelése [[1913]]-ban. A keresztjével áldást osztó püspök mögött Jaczkovics Mihály, püspöki vikárius látható.]]
Hajdúdorog szempontjából a Monarchia időszakának egyik legfontosabb eseménye a görögkatolikus egyházhoz kötődik. A városban a 19. század folyamán nemcsak megszilárdult, hanem kifejezetten meghatározóvá vált a görögkatolikus vallás. Az ungvári unió létrehozta a görögkatolikus vallást, és ekkor a Szentszék engedélyezte, hogy a bizánci rítusú szertartásokat [[ószláv nyelv|ószláv]] illetve [[román nyelv]]en is végezhessék, és azok külön püspökségbe szerveződhessenek. A magyar nyelvű görögkatolikusok már az 1770-es évektől kezdve igyekeztek előremozdítani a magyar nyelvű liturgia ügyét, de sokáig néhány imakönyv lefordításán kívül más eredmény nem született. A hajdúdorogi városi tanács már [[1842]]-ben is kérte a magyar nyelvű liturgiát, de azt Róma továbbra is tiltotta. [[Farkas Lajos (hajdúdorogi hadnagy)|Farkas Lajos]], Hajdúdorog főhadnagyának kezdeményezésére [[1868]]. [[április 16.|április 16-án]] 52 magyar ajkú görögkatolikus egyházközösség részvételével országos kongresszust tartottak Hajdúdorogon. A ''hajdúdorogi mozgalom'' néven ismertté vált kongresszus levélben kérte [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] magyar királyt a magyar bizánci egyházmegye felállítására és a magyar nyelvű liturgia bevezetésének támogatására. Az uralkodó ekkor alapította meg a munkácsi püspökség fennhatósága alá tartozó ''Hajdúdorogi Külhelynökséget'', amelynek kilenctagú bizottsága Hajdúdorogon dolgozott tovább a kongresszus által lefektetett célok eléréséért. A külhelynökség, vagy a vikáriátus épülete egykor a mai Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskola líceum nevű épülete volt. Az országos zsinat után [[1868]]-ban kezdtek neki a templom átépítésének. Az [[1876]]-ig tartó építkezések során a barokk stílusú templomot romantikus jegyekkel újították fel, és három hajós bazilikává alakították át.<ref>{{cite book|last= Sz. Kürti|first= Katalin|title= Hajdúdorog, Görög Katolikus Székesegyház; a Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára c. sorozat 329. száma|year= 1989|publisher= TKM Egyesület|location= Veszprém|idisbn= ISBN 963-555-604-7|pages= 5-6}}</ref>
 
A királyi döntés hatására egyre több helyen miséztek magyar nyelven, amit [[1896]]-ban Róma erélyesen megtiltott. Ez a tilalom hívta életre a Görögkatolikus Magyarok Országos Bizottságát, amely [[1900]]-ban zarándoklatot szervezett [[Róma|Rómába]], hogy a Szentszéket jobb belátásra bírják. A több mint 400 hívő és 67 pap zarándoklatában 45 hajdúdorogi is részt vett. A küldöttséget [[1900]]. [[március 9.|március 9-én]] fogadta [[XIII. Leó pápa]], és végül [[1912]]. [[június 8.|június 8-án]] [[X. Piusz pápa]] a ''Christifideles Graeci'' bullájával megalapította a [[Hajdúdorogi főegyházmegye|Hajdúdorogi Egyházmegyét]].<ref>[http://www.gorogkatolikus.hu/?muv=egyhaztortenet&menupont=1 A magyar görögkatolikus egyház honlapja, Az egyház története]</ref><ref>{{cite book|editor= Pappné Papp Irén és Galamb Györgyné|title= Emlékkönyv a Görög Szert. Katholikus Magyarok Római Zarándoklatáról|origyear= 1901|year= 2000|publisher= Hajdúdorogi Mészáros Károly Városi Könyvtár|location= Hajdúböszörmény|idisbn= ISBN 963-00-2456-X}}</ref> Az egyházmegye első püspökét, [[Miklósy István]]t [[1913]]. [[október 5.|október 5-én]] szentelték fel a hajdúdorogi székesegyházban. A püspöki hivatal azonban először Debrecenbe, majd [[1914]] őszétől kezdve Nyíregyházára helyezte székhelyét.<ref>{{cite journal |last= Galambvári|first= Péter|year= 2009|month= június|title= Örömünnep Hajdúdorogon|journal= 20 éve újra város Hajdúdorog; Hajdúdorog Város önkormányzatának kiadványa|pages= 2-3}}</ref>
 
[[Fájl:Friary of OSBM in Hajdudorog.jpg|thumb|250px|right|A [[baziliták]] rendháza az Ady Endre utcán]]
231. sor:
A [[1920-as évek|húszas években]] lassan helyreállt gazdasági életet gyökerestül forgatta fel a [[nagy gazdasági világválság]]. A gazdasági összeomlásnak alapvetően két következménye lett. Egyrészt közmunkák keretében több belterületi út kőburkolatot kapott, [[1933]]-ban fejezték be a Tokaji út keresztútig tartó szakaszának építését is. Másrészt újra erősödni kezdtek a szélsőséges politikai eszmék, amelyekkel párhuzamosan egyre több zsidóellenes törvény jelent meg. A háború felé sodródó évtizedben telepedtek meg Hajdúdorogon a [[baziliták]], akik az egyház Ady Endre utcai birtokán [[1942]]-ben rendházat is építettek maguknak.<ref>[http://uj.katolikus.hu/rendek.php?h=87 A Nagy Szent Bazil Rend a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia honlapján]</ref><ref>[http://www.freeweb.hu/parochia/Segedanyagok/Segedanyagok/bazilitak.htm Papp Nóra: Baziliták Magyarországon]</ref>
[[Fájl:Soviet monument Hajdudorog.jpg|thumb|200px|right|A [[második világháború|II. világháborúban]] elesett szovjet katonák hősi emlékműve egykor Hajdúdorog központjában állt]]
A [[második világháború]] sok éven keresztül csak a katonának vonult hajdúdorogiakon keresztül érintette a községet. Mindez [[1944]]-ben változott meg, amikor a németek megszállták Magyarországot, és megkezdődött a [[Sztójay-kormány]] uralma. 1944. [[május 5.|május 5]]-én minden hajdúdorogi [[zsidók|zsidó]] üzletet zár alá kellett venni, és [[május 19.|május 19]]-én érkezett meg a főbíróhoz az az utasítás, miszerint a községnek a hónap végéig [[gettó]]t kell felállítania. A Jaczkovics utcában kialakított gettóba szállították a helyi zsidókon kívül [[Mikepércs]], [[Józsa (település)|Józsa]] és [[Hajdúszovát]] zsidóságát is.<ref>{{cite book|editor= Radics Kálmán|title= A Hajdú-Bihar megyei zsidóság történetének levéltári forrásai; Hajdú-Bihar megyei Levéltár közleményei 29.|publisher= Hajdú-Bihar megyei Levéltár|year= 1997|location= Debrecen|idisbn= ISBN 963-7238-14-X|pages= 226-227}}</ref> A gettót [[június 16.|június 16]]-án ürítették ki.<br />
Őszre fordult a hadi szerencse, és 1944. [[október 16.|október 16]]-án a [[Vörös Hadsereg (szovjet)|Vörös Hadsereg]] megkezdte az úgynevezett ''alföldi páncéloscsatát'', aminek a célja az volt, hogy kiszorítsa a német és magyar erőket az Észak-Alföldről. Az [[október 28.|október 28]]-ig tartó hadműveletek során Hajdúdorog többször is a frontvonalba került. [[Október 24.|Október 24]]-én a Hajdúdorogon állomásozó német 23. páncélos hadosztály több szovjet tankot is kilőtt a városon belül.<ref>{{cite book|last= Számvéber|first= Norbert|title= [http://mek.oszk.hu/05000/05068/html/index.htm#footnote-986 Páncélosok a Tiszántúlon, Az alföldi páncéloscsata 1944 októberében]|publisher= Paktum Nyomdaipari Társaság|year= 2002|location= Budapest|idisbn= ISBN 963-204-493-2}}</ref> Az átmeneti német sikerek után 1944. [[november 1.|november 1]]-jén a szovjet erők bevonultak Hajdúdorogra, és végleg kiszorították a német hadsereget.<ref>{{cite book |last= Komoróczy|first= György|title= Hajdúdorog története|year= 1970|publisher= Hajdúdorog Községi Tanácsának Végrehajtó Bizottsága|location= Hajdúdorog|id= Kiadói Főig. Eng. sz. 2188/1970|pages= 198; 300-301}}</ref> A háborúnak összesen 331 hajdúdorogi áldozata volt.
 
A "felszabadító" Vörös Hadsereg vonalai mögött Debrecenben megalakult az [[Ideiglenes Nemzeti Kormány]], amelynek helyi bizottsága 1944. [[november 27.|november 27]]-én alakult meg ''Hadházi György'' vezetésével. A szovjet sereg gyámkodása alatt [[december 17.|december 17]]-én megalakult a [[Magyar Kommunista Párt]] hajdúdorogi szervezete, amelynek aránytalanul nagy lett a befolyása a helyi politika alakításában. Nagyrészt kommunista hatásra került sor a községi, egyházi és nemesi [[Magyarországi földreform (1945)|földbirtokok felosztására]],<ref>Hajdú-Bihar megyei Levéltár; XXIV202/c 26 ftsz. Hajdú megye Földhivatalának iratai 1074/1949</ref><ref>{{cite book|editor=Komoróczy György|title= Hajdú-bihari történelmi olvasókönyv; Hajdú-Bihar megyei Levéltár Közleményei 5.|year= 1973|location= Debrecen|pages= 375}}</ref> és szintén az ő nyomásukra állították fel a község központjában a háború szovjet áldozatainak hősi emlékművét.<ref>{{ cite book|last= Komoróczy|first= György|title= Hajdúdorog története|year= 1970|publisher= Hajdúdorog Községi Tanácsának Végrehajtó Bizottsága|location= Hajdúdorog|id= Kiadói Főig. Eng. sz. 2188/1970|pages= 302|chapter= A közigazgatás szervezete és társadalmi funkciója 1950 előtt}}</ref><br />
[[1948]]-ra Magyarországon tulajdonképpen kialakult az egypártrendszer, így ez az év hozta az első nagy változásokat Hajdúdorogon is. Ebben az évben megszüntették a polgári iskolát, államosították a görögkatolikus iskolát és megnyitották az ''Állami Líceum és Tanítóképző Intézetet'' a Tokaji úton.<ref>{{cite book|editor= Mervó Zoltánné|title= Hajdú-bihari iskolák; Hajdú-Bihar megyei Levéltár közleményei 22.|year= 1985|location= Debrecen|idisbn= ISBN 963-01-6895-2|pages= 21; 37; 60}}</ref> 1948-ban alapították meg az első hajdúdorogi [[téesz|tsz-t]], a ''Rákosi termelőszövetkezetet'' is.
 
Az új [[1949]]-es alkotmány értelmében [[1950]]. [[október 22.|október 22]]-én választásokat tartottak a tanácsrendszer bevezetése érdekében. Ettől kezdve Hajdúdorogot a [[végrehajtó bizottság]] (vb) irányította, amelynek elnöke volt a település vezetője. Az új rendszer sokaknak nem tetszett, és [[1956]]-ban az egész ország fellázadt a szovjet elnyomás ellen. [[Október 27.|Október 27]]-én alakult meg a ''Hajdúdorogi Forradalmi Bizottság'' Vattamány Imre, görögkatolikus parókus, Tóth Sándor, Fekete Antal, K. Nagy Sándor, Tóth József, Fodor Miklós és Oláh Mihály részvételével.<ref>Hajdú-Bihar megyei Levéltár XXXII. 1.3.</ref>
291. sor:
Kép:Labour Diagram Population of Hajdudorog.jpg|Gazdasági aktivitás (2011)
</gallery>
<small>''Forrás:'' KSH, 2011. évi népszámlálás területi adatok: Hajdú-Bihar</small><ref>{{cite book |editor= Ambrus Zoltánné, Novák Géza, Varsányi Tamás|title= 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye|url= http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_03_09_2011.pdf|format= pdf|year= 2013|publisher= Központi Statisztikai Hivatal|location= Debrecen|idisbn= ISBN 978-963-235-405-7}}</ref>
 
A fenti diagramok Hajdúdorog legfontosabb demográfiai adatait ábrázolják a 2011-es népszámlálás alapján. A város lakosságának 48,73%-a, vagyis 4 309 fő férfi volt, és 51,27%-a, vagyis 4 534 fő nő volt. A 2001-es adatokhoz képest valamennyivel csökkent a férfiak aránya a városban. A lakosság korösszetételéből az is kivehető, hogy az elöregedés folyamata belátható időn belül nem fog megállni, hiszen az összlakosság 16,51%-a, 1 460 fő volt csak 14 évnél fiatalabb. Ez a szám több mint 2 százalékponttal alacsonyabb érték a 10 évvel ezelőtti népszámlálás adataihoz képest. Ugyanakkor a 60 év feletti korosztály képviseli a város lakosságának 21%-át, azaz 1 859 főt. Ez az adat mintegy 3 százalékpontos növekedést jelent 2001-hez képest.<ref>{{cite book |editor= Ambrus Zoltánné, Novák Géza, Varsányi Tamás|title= 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye|url= http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_03_09_2011.pdf|format= pdf|year= 2013|publisher= Központi Statisztikai Hivatal|location= Debrecen|idisbn= ISBN 978-963-235-405-7|pages= 144}}</ref>
 
A népességi adatsorokból az is kiderül, hogy a hajdúdorogiak meglehetősen házasság pártiak, ugyanis a város lakóinak közel 52%-a házasságban él. Ez az országos átlagtól majdnem 8 százalékponttal magasabb érték.<ref>[http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_03_00_2011.pdf KSH, 2011. évi népszámlálás Országos Adatok]</ref> A legmagasabb iskolai végzettség alapján viszont Hajdúdorog az országos átlag alatt végez. A lakosság 9%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel, ami majdnem a fele az országos átlagnak. Azoknak az aránya, akik a nyolc általánost sem végezték el 14,5%, ami közel háromszorosa a magyar átlagnak. 3 085 fő (34,88%) dolgozott és 551 fő volt [[munkanélküli]], azaz Hajdúdorog munkanélküliségi rátája 6,2%-on állt 2011-ben. Az összlakosság 29%-át (2 568 fő) teszik ki az eltartottak, és közel ugyanennyien (2 639, 29,8%) élnek inaktív keresetből, azaz nyugdíjból vagy gyesből.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hajdúdorog”