„Ispán” változatai közötti eltérés

15 bájt törölve ,  4 évvel ezelőtt
a
ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
a (kékít)
a (ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján)
== Az ispán szó eredete és külföldi párhuzamai ==
 
A cím legkorábbi említése [[777]]-ből ismert, ekkor mint [[avarok|avar]] előkelő címe szerepel a [[kremsmünsteri apátság]] alapítólevelében.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |idisbn=ISBN 963-05-6722-9}}</ref>
A kifejezés az ''úr, elöljáró'' jelentésű [[szláv nyelvek|szláv]] ''pan'', ''span'', ''zsupán'' szócsoportból származik, amely kapcsolódik a zsupa ’területi egység’ szóhoz, de a zsupán nem csak területi elöljáró értelemben volt használatos a szlávoknál.<ref name="Györffy:István:16.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 16 / Vármegyeszervezés az európai intézmények tükrében. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |idisbn= ISBN 963-281-221-2}}</ref>
[[latin nyelv|Latin]] megfelelője a ''comes'' ([[gróf]]) volt. Zsupán formában a dunai bolgároknál és az avaroknál egyaránt előfordul, megtaláljuk a [[nagyszentmiklósi kincs]] görög betűs feliratában is. A magyarság a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] talált [[Szláv népek|szlávoktól]] vette át. A cím korai alakja ''spán''.<ref name="Korai magyar"/>
 
== Megyésispán ==
 
A '''megyés ispán''' (''comes parochiae'', ''comes castri'', ''comes comitatus'', ''comes provinciae'') a középkori magyar közigazgatásban a [[vármegye]] élén álló, a [[király]] által kinevezett és bármikor felmenthető [[tisztviselő]]. Bírói hatalma csak a [[várbirtok]]ra terjedt ki, míg közigazgatási (pl. piacfelügyelet) funkciói az egész megyére, így az [[udvarbirtok]]ra is. Az [[Árpád-kor]]ban a [[várbirtok]] jövedelmének egyharmada illette meg.<ref name="Györffy:István:15.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |idisbn= ISBN 963-281-221-2}}</ref><ref name="Györffy:István:18.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 18 / Uralkodó osztály és világi birtok. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |idisbn= ISBN 963-281-221-2}}</ref>
A [[szolgálónép|várnép]]ek tartották el [[szállásadási kötelezettség]] (''descensus'') címen.
[[Erdély]]ben a [[Erdélyi vajda|vajda]], [[Szlavónia|Szlavóniában]] a [[Bán (méltóság)|bán]] nevezte ki.<ref name="Korai magyar"/>
 
'''Várispán''' (''comes castri'') volt először is minden megyés ispán, aki a [[vármegye]] várszervezete és [[várbirtok]]a által alkotott [[várispánság]] élén állt. Ez a várispánság a vármegyében lévő [[udvarbirtok]]okkal, magán- és egyházi [[uradalom|uradalmakkal]] együtt alkotta a vármegyét. Várispánok voltak a [[határispánság]]ok vezetői, a '''határispán'''ok (''comes confinii'') is<ref name="Korai magyar"/>
és léteztek a korai időben belső várispánságok is a források szerint, amelyek céljáról keveset tudunk, de sejthetően ilyenekkel vette körül már [[Géza magyar fejedelem|Géza fejedelem]] [[Koppány vezér|Koppány]] somogyi szállásterületét.<ref name="Györffy:István:9.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 9 / István trónjának biztosítása és Koppány lázadása. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |idisbn= ISBN 963-281-221-2}}</ref>
 
Az '''erdőispán''' [[erdőispánság]] élén állt.
39 671

szerkesztés