„Fasizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Fájl:Fasces lictoriae.svg|jobbra|150px|bélyegkép|A [[Ókori Róma|római]] [[fasces]], amelynek nevéből a fasizmus kifejezés is ered]]
[[Fájl:Yoke and Arrows.svg|bélyegkép|150px|A spanyol Falange jelképe]]
A '''fasizmus''' a radikális, [[Tekintélyuralmi rendszer|tekintélyuralmi]] [[nacionalizmus]]nak a [[20. század]] első felében [[Európa]] egy sor országában megjelent formája.{{refhely|Turner 1975}}{{refhely|Larsen}} Nevét az olasz változatáról, a legkorábban kialakult [[olasz fasizmus]]ról kapta. A fasiszták az adott nemzet [[Totalitarianizmus|totalitárius]] [[állam]]má történő egységesítésére törekedtek a nemzeti közösség tömegeinek mozgósítása révén, az élcsapat szerepét betöltő pártra támaszkodva. A fasizmus ellenséges a [[liberális demokrácia|liberális demokráciával]], a [[szocializmus]]sal, a [[kommunizmus]]sal szemben. A fasiszta mozgalmak közös vonásai az állam fontosságának messzemenő hangsúlyozása, az erős vezető iránti rajongás, a nacionalizmus legszélsőségesebb formái, a saját [[etnikum]] felsőbbrendűségébe vetett hit, valamint a
A fasizmus ideológiája következetesen hangoztatja az állam elsődlegességének elvét. [[Benito Mussolini]] és [[Adolf Hitler]] egyaránt maguk személyesítették meg az államot és ennek alapján megkérdőjelezhetetlen hatalmat igényeltek és gyakoroltak. A fasizmus bizonyos elméleteket és terminológiát a [[szocializmus]]tól kölcsönzött, de azzal ellentétben az emberi társadalmon belüli fő ellentéteket nem az osztályok között találta meg, hanem a nemzetek és az emberi „fajok” között. A gazdasági életben a vegyes gazdaság mellett szállt síkra, amelyben jelentős állami tulajdon és állami beavatkozás mellett nagy teret kapott a nemzeti tőke, beleértve a nagytőkét is. A nemzetgazdaságban az önellátásra és a függetlenségre helyezték a hangsúlyt, ehhez igénybe vették a [[protekcionizmus]] eszközeit is. A fasizmus fő ellenségének a szocializmust és a kommunizmust tekintette, de időnként kritikus volt a [[kapitalizmus]]sal szemben is, egyfajta „harmadik utat” javasolva a kapitalizmus és a marxista szocializmus között.<ref name="autogenerated1935">Frank Joseph. Mussolini's War: Fascist Italy's Military Struggles from Africa and Western Europe to the Mediterranean and Soviet Union 1935–45. West Midlands, England, UK: Helion & Company, 2010. Pp. 50.</ref> A fasiszta mozgalmak a nacionalizmus harcias, szélsőséges, [[sovinizmus|soviniszta]], idegengyűlölő formáját képviselték. A tipikus fasiszta állam militarista jellegű volt, a katonai fegyelem elemeit kiterjesztette a társadalmi élet minden területére, és nagy hangsúlyt fektetett az egyenruhákra, díszszemlékre, valamint a monumentális építészetre.
| |||