„László nápolyi király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Nyelvtani javítás kézi ellenőrzéssel: a szóvégi magánhangzó megnyúlik a toldalék előtt. (Idegen szavaknál és neveknél is, lásd OH. 276. oldal.) |
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
||
65. sor:
== Származása, rokonai ==
A harmadik nápolyi és magyar [[Anjou-ház]] durazzói ágáról származik.<ref name="D">{{cite book |author= Dümmerth Dezső|title= Az Anjou-ház nyomában |publisher= Panoráma |year= 1982 |
Anyja [[Durazzói Margit magyar királyné|Durazzói Margit]] , a [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] által [[Aversa|Aversában]] kivégeztetett Durazzói Károly és [[Anjou Mária tarantói hercegné|Mária]] nápolyi királyi hercegnő leánya, aki Árpád-házi Mária dédunokája.<ref name="D"/>
120. sor:
==== Magyarországi események ====
Komoly esélye Lászlónak a magyar trónra akkor támadt, amikor a bárók az 1397. évi temesvári törvények – királyi javak elidegenítési tilalma, az idegenek országból való eltávolítása – semmibevétele és a törvénytelen kivégzések miatt Zsigmondot [[1401]]. április végén fogságra vetették. Ekkor azonban László fellépésének külső feltételei még nem voltak adottak, de a Nápolyból jött támogatásra a délvidéken a szervezkedés új erőre kapott. Augusztus második felében Zsigmond hívei közbenjárására a fogságából kiszabadult, október végén [[Pápa (település)|Pápán]] büntetlenséget ígérve esküt tett, de a szervezkedés vezetőjét [[Bebek Detre|Bebek Detrét]] a nádorságból még ez évben letette és más személyi változások is történtek.
1402 elején Zsigmond dinasztikus ügyeinek intézése céljából [[Csehország (történelmi tartomány)|Csehországba]] távozott.<ref name="Nápolyi László 4."/><ref name="Mályusz:Zsigmond/Az értelmiség">{{cite book|chapter=Az értelmiség|last=Mályusz |first=Elemér|authorlink= Mályusz Elemér |title=Zsigmond király uralma Magyarországon|publisher=Gondolat|year=1984|
Ez év tavaszán a dalmát városok Nápolyi László mellé álltak, a nápolyi király június 17-én a horvát-szlavón részek helytartójaként Luigi Aldemarisco tengernagyot a délvidékre küldte. Aldemarisco 5 [[gálya|gályával]] és egy [[brigantino|brigantinóval]] augusztus 24-én érkezett meg Zárába, melynek tanácsa szeptember 3-án ünnepélyes hűségesküt tett Lászlónak. Október 11-én Aldemarisco és [[Hrvoje Vukčić Hrvatinić|Hervoja]] csapatai előtt [[Vrána]] is kaput nyitott.<ref name="Nápolyi László 4."/><ref name="Nápolyi László 5.">{{cite book |author= Bánlaky József |authorlink= Bánlaky József |title= A magyar nemzet hadtörténelme; Hetedik kötet |publisher= Grill Károly - Budapest |year= 1928-1942 }}</ref><ref name="Nápolyi László 6.">{{cite book |author= Szilágyi Sándor |coauthors= Pór Antal, [[Schönherr Gyula]] |authorlink= Szilágyi Sándor (történész)|title= A magyar nemzet története; Harmadik kötet – Az Anjouk kora az Anjou ház és örökösei (1301-1439) |publisher= Atheneum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat - Budapest |year= 1895 }}</ref>
| |||