„Szecessziós építészet Magyarországon” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
Belső hivatkozások |
||
115. sor:
=== Kereskedelem, szolgáltatások ===
[[Fájl: Ház (621. számú műemlék) 11.jpg|
[[Fájl: Budapest Divatcsarnok IMG 0454-1000.jpg|
A századforduló új kereskedelmi épületei részben a 19. század eleje óta jelen lévő fedett passzázsok kialakítását folytatják. Ilyen a keleties stílusban épülő, majolikával díszített budapesti [[Brudern-ház|Párizsi udvar]] ([[Schmahl Henrik]], 1912–1913 körül),<ref>{{cite web | url=http://hg.hu/cikk/epiteszet/13945-ujra-elado-lehet-a-parizsi-udvar| title=Újra eladó lehet a Párizsi Udvar|date=2012-02-18 |accessdate=2012-11-01 | publisher=hg.hu | author=Papp Géza|format=html |language=magyar}}</ref> vagy a [[nagyvárad]]i Fekete Sas-palota (Komor Marcell és Jakab Dezső, 1907–1909).<ref>{{cite web | url= http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=190 | title= Fekete Sas Palota, Nagyvárad |date=2010-04-28 |accessdate=2012-11-01 | publisher= Adatbank Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár | author= Emődi Tamás–Paşca, Mircea |format=html |language=magyar}}</ref> Előbbi eredetileg bankszékházként és lakóépületként is funkcionált, az utóbbiban az üzletek mellett lakások, szálloda és színházi- és mozielőadásokra használt termek kaptak helyet.
A kisebb üzletházak kialakítására mindinkább az utcaszinthez közeli, kereskedelmi célú szintek nyitott, átlátható kialakítása és az ezek feletti lakószintek tiszta elkülönítése lesz a jellemző. A műfaj úttörője a [[Lechner Ödön]] által tervezett [[Thonet-ház]] (1890) a budapesti [[Váci utca|Váci utcában]], amelynek [[Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.|Zsolnay-kerámiával]] burkolt homlokzata és flexibilis vázszerkezete már a modern üzletházakat előlegezi meg.<ref>{{cite web | url=http://nol.hu/archivum/archiv-70498| title=A Thonet-ház unatkozó őrzői|date=2002-07-13 |accessdate=2012-11-01 | publisher=Népszabadság | author=Prusinszki István|format=html |language=magyar}}</ref> Hasonló példa a közeli Szervita téren álló három épület, a Török Bankház (Hegedűs Ármin–Böhm Henrik, 1905),<ref>{{cite web | url=http://epiteszforum.hu/node/15038| title=„Elhűlni egy látománytól”: a Szervita téri volt Török-Bankház homlokzatának újjászületése|date=2010-02-10 |accessdate=2012-11-01 | publisher=epiteszforum.hu | author=Varga István|format=html |language=magyar}}</ref> Szénássy és Bárczai Áruháza (Jónás Dávid és Zsigmond, 1908),<ref>Kovács Dániel: i. m. 27. o.</ref> és a Rózsavölgyi-ház (Lajta Béla, 1911),<ref>Kovács Dániel: i. m. 31. o.</ref> valamint a [[Dohány utca|Dohány utcában]] található Árkád Bazár (Késmárky és Illés Játékáruháza, Vágó József–Vágó László, 1912).<ref>{{cite web | url=http://nol.hu/lap/kult/20100310-elobukkant_egy_regi_jatekaruhaz| title=Előbukkant egy régi játékáruház|date=2010-03-10 |accessdate=2012-11-01 | publisher=Népszabadság | author=Csordás Lajos|format=html |language=magyar}}</ref> A funkció kivételes, egyedi példája a kétszintes, díszes homlokzatú nagyváradi Deutsch-ház (valószínűleg Sztarill Ferenc, 1906 körül).<ref>Bagyinszki – Gerle: i. m. 170-171. o.</ref>
Az első önálló áruházi épület Magyarországon a [[Sziklai Zsigmond]] tervei alapján emelt [[Divatcsarnok|Párizsi Nagy Áruház]] volt a budapesti [[Andrássy út]]on. A Goldberger Sámuel megbízásából 1909–1911 között épített, a környezettől elütő stílusa és magassága miatt komoly rosszallást kiváltó ház a kor nagy nyugati áruházépületeinek mintáját követte hatemeletes belső átriumával és lapostetejével, amelyen télen korcsolyázni is lehetett. A homlokzatot egyetlen hatalmas „boglyaív”, a kor népszerű építészeti motívuma uralja.
| |||