„Szecessziós építészet Magyarországon” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
zöldből kék |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
:''Ez a szócikk az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] részét képező [[Magyar Királyság]] építészetéről szól, így olyan földrajzi területeket is érint, amelyek ma már nem [[Magyarország]] részei.''
[[Fájl: Iparművészeti Múzeum (1070. számú műemlék).jpg|
[[Fájl: Ház (740. számú műemlék) 6.jpg|
[[Fájl: Fasori templom homlokzati részlet.jpg |
A '''magyarországi szecessziós építészet''' az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] részét képező [[Magyar Királyság]]ban a 19–20. század fordulóján meghatározó, a [[szecesszió]]s művészethez kötődő, elsősorban magyar építészek által művelt, többféle művészeti és stílusirányzatból összeálló épített örökséget jelenti.
8. sor:
A [[Magyarország építészete|magyarországi építészetben]] a szecesszió jegyei az 1890-es években tűntek fel először, és a századfordulós fénykort követően az 1910-es évek végére, voltaképp az [[első világháború]]val, korszaka lezártnak tekinthető. A stílus legfontosabb hazai mestere [[Lechner Ödön]]. Az általa, valamint követői és tanítványai által kifejlesztett és művelt magyaros szecesszió mellett, részben párhuzamosan, a stílusnak többféle irányzata létezett: egyes hazai épületeken megfigyelhető a francia és a belga [[Szecesszió|Art Nouveau]], a német Jugendstil, a bécsi kortársak, vagy épp a korabeli skandináv és angol építészet hatása. Lechner elméleti és gyakorlati munkássága a korszak több meghatározó építésze, így [[Lajta Béla]], vagy a [[Fiatalok]] csoportjának egyik alapítója, [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]] számára is fontos kiindulópontot jelentett.
Budapest európai összehasonlításban is gazdag szecessziós műemlékekben. Itt találhatók Lechner Ödön legfontosabb munkái:
== A szecessziós stílus legfontosabb építészei Magyarországon ==
14. sor:
[[Fájl: Komor Marcell.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|Komor Marcell]]
[[Fájl: 001a Lajta Béla.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|Lajta Béla]]
*[[Lechner Ödön]] (1845–1914) – A magyar szecesszió stílusteremtő, nagy hatású mestere. Historizáló tanultságú építészként a francia kora [[reneszánsz]], a magyar népi díszítőművészet és a közel-keleti és indiai architektúra elemeinek ötvözésével hozott létre sajátos formanyelvet. Az előregyártás és a kerámia építészeti alkalmazásának úttörője. Legfontosabb alkotásai [[Budapest]]en
*[[Spiegel Frigyes]] (1866–1933) – Az 1890-es évek közepén fiatal, a nyugati fejleményeket nyomon követő építészként az ő épületein jelentkezett először a francia szecesszió hatása, Lechner korai munkáival párhuzamosan. Jelentős munkája az Izabella utcai Lindenbaum-ház. Maison Moderne néven iparművészeti boltot is működtetett.
*[[Vidor Emil]] (1867–1952) – Sokoldalú, számos stílusirányzatban alkotó szecessziós építész. Budapesten, [[München]]ben és [[Berlin]]ben tanult, majd [[Ybl Miklós]] irodájában dolgozott. Számos lakóházat és bérházat tervezett Budapesten; a Városligeti fasorban felépített Egger-ház a korabeli francia architektúra, míg a Honvéd utcában álló Bedő-ház a belga szecesszió és [[Victor Horta]] hatását mutatja. Más munkái, így a budapesti [[Újlipótváros]]ban emelt Palatinus-házak formálásán a német Jugendstil hagyott nyomot.
28. sor:
{{Idézet 4|''„Mi tiszteletben tartjuk mindenkinek a törekvését vagy működését, ha az művészi színvonalon áll, megköveteljük tehát, hogy magyar emberek, akik itt élnek és többnyire a magyar állam megbízásait élvezik, a magyar nemzeti irányú törekvéseket tiszteletben tartsák. Mert az ilyen irányú törekvésekkel nem törődni könnyelműség, állást foglalni és háborút viselni ellenök azonban bűn!”''|balra=igen|{{kiskapitális| Márkus Géza, 1904}}<ref>{{cite journal|author=Márkus Géza |editor= |title=Harcz a magyar stílus ellen|journal = Magyar Hírlap|volume =V |issue =24|url= |accessdate= |date= |year=1904 |month= |publisher= |language= |isbn= |pages=4 |quotes=}}</ref>}}
Az 1890-es években Magyarországon elsőként [[Spiegel Frigyes]] és
Lechner és csodálói által magyarosnak, nemzetinek, kritikusai által viszont ázsiainak, idegennek titulált formavilága a századfordulón a magyar építészet legvitatottabb jelenségei közé tartozott.<ref>{{opcit |n=Déry–Merényi |c=Magyar építészet 1867-1945|k= |f= |o=84}}</ref> Tehetséges követői számos megbízást kaptak, így stílusa gyorsan megjelent az ország számos részén, a fővárosban is.<ref>{{opcit |n=Déry–Merényi |c=Magyar építészet 1867-1945|k= |f= |o=88-92}}</ref> Ő maga azonban a Postatakarékpénztárt követően jelentős megbízás nélkül maradt. A Lechner-követők fénykora nagyjából a mester 1914-es haláláig tartott, és az első világháborút követően végképp lezárult, Lechner hazai reputációja azonban máig igen magas.<ref>Ld. pl. „A kor talán legtöbb vitát kiváltó mestere, önnön stílusfejlődésében legnagyobb ívű pályát befutó építésze és egyik legkiemelkedőbb alakja Lecher Ödön.” {{opcit |n=Déry–Merényi |c=Magyar építészet 1867-1945|k= |f= |o=84}}</ref>
110. sor:
*Elemi iskola (ma Szűts József Általános Iskola), [[Kiskunhalas]], 1912–1913. – A Fiatalok csoportjának egyik legszebb megvalósult munkája, a budapesti Áldás utcai és Városmajor utcai iskolák vidéki párhuzama. Tervezője, [[Györgyi Dénes]], a téglával burkolt főbejárati rizalitot két magasra nyúló, hegyes toronysisakkal emelte ki, az oldalszárnyakkal viszont a környék alacsonyabb beépítéséhez igazodott.<ref>Bagyinszki – Gerle: i. m. 110-111. o.</ref>
[[Fájl:Szent László Gimnázium.JPG|
*Közigazgatási Főiskola (ma városháza), [[Kassa]], 1913–1914. – [[Kopeczek György]] tervei alapján épült, késő szecessziós, enyhén historizáló komplexum. A háromszintes épület főfrontján a kiugró, öt szint magas középrizalitot szélesen ívelő oromzat koronázza, tetején óratoronnyal. A síkban tartott homlokzatot az emeletenként változó formájú ablakok és a középen domborúan előreugró zárterkély élénkíti.
*[[Szent László Gimnázium]], [[Budapest]], 1914–1915
=== Kereskedelem, szolgáltatások ===
| |||