„Pálinka” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
75. sor:
Miután a 20. században a burgonyából, gabonából, cukorrépamelaszból készült szeszt egyre inkább semlegesre finomították és ízesítve – főleg [[likőr]]ök és [[rum (ital)#Közép-Európa és Magyarország|rumutánzatok]] – formájában hozták forgalomba, a tiszta „pálinkákat” jobbára csak a gyümölcs-, a bor-, a seprő- és a törkölypárlatok képviselték Magyarországon,<ref name=S8618/> de a szó jelentése egyébként nem változott meg, így továbbra is a pálinkák közé sorolták a külföldi gabona- és egyéb párlatokat is.<ref name=ertelmezo/>
 
A 20. század második felében a párlatfajták többségét már általában nem az alapanyag és a ''-pálinka'' utótag összetételével, hanem egyedi néven nevezték ([[borpárlat|konyak/borpárlat/brandy]], vodka, [[gin]], stb.), így az ezredfordulón már csak a törkölypálinka, a „seprőpálinka” és a gyümölcspálinka, illetve a gyümölcspálinka-utánzat címkéjén szerepelt a ''pálinka'' kifejezés.<ref name="MeK96"/><ref>{{cite web|url=http://www.omgk.hu/Mekv/1/13157689.pdf|title=Magyar Élelmiszerkönyv, Harmadik kiadás (2001), 1-3-1576/89 számú előírás – Szeszesitalok|publisher=Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ|accessdate=2014-10-18}}</ref> Az 1992-es kiadású [[Magyar értelmező kéziszótár]] a pálinkát még nem nevezte sem gyümölcsből készült párlatnak, sem pedig magyar italnak. Pálinkának nevezte azonban például a [[whisky]]t, a [[vodka|vodkát]] és az [[abszint]]ot – ahogyan az 1989-es kiadású Idegen Szavak és Kifejezések Szótára is.<ref name=ertelmezo>{{cite book|title=Magyar Értelmező Kéziszótár|publisher=Akadémiai Kiadó|location=Budapest|year=1992|idisbn=ISBN 963 05 6212 X}}<br>
„'''abszint''' fn Ánizzsal készült zöld színű, erős (ürmös) pálinka.”<br>
„['''gabona'''] '''~pálinka''' fn. Gabonából főzött p.”<br>
81. sor:
„'''viszki''' fn (írva '''whisky''' is) angol, skót gabonapálinka.”<br>
„'''vodka''' fn Szláv népeknél: gabonából, burgonyából készített erős, színtelen pálinka.”<br>
</ref><ref>{{cite book |author=Bakos Ferenc |title=Idegen szavak és kifejezések szótára |year= 1989 |publisher= Akadémiai Kiadó |location= Budapest |idisbn= ISBN 963-05-5307-4}}</ref> A pálinka régi jelentése máig sem tűnt el a köztudatból, és időnként még szakmai környezetben is az égetett szesz szinonimájaként használják a pálinkát.<ref>{{cite web|url=http://www.palinkafesztival.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=4:a-palinka-toertenete&Itemid=5|title=A pálinka története|publisher=palinkafesztival.hu}}</ref>
 
=== Eredetvédettsége, szabályozása ===
308. sor:
== Források ==
* {{cite book|author=R. J. Forbes|title=Short History of the Art of Distillation|publisher=White Mule Press|year=2009|origyear=Reprint kiadás, eredetije: E. J. Brill, Leiden, 1948.|url=https://books.google.hu/books?id=XeqWOkKYn28C&printsec=frontcover#v=onepage&q&f=false|language=angol}}
* {{cite book | editor=dr. Sólyom Lajos | title=Likőripari Kézikönyv | publisher=Mezőgazdasági Kiadó | year=1978 | idisbn=ISBN 963-203-411-X}}
* {{cite book | editor=dr. Sólyom Lajos | title=Pálinkafőzés kisüzemek számára | publisher=Mezőgazdasági Kiadó | year=1986 | idisbn=ISBN 963-233-210-X}}
* {{cite book|url=http://mnl.gov.hu/letoltes.php?d_id=107|title=Az államosítás előtt működött élelmiszeripari vállalatok repertóriuma|editor=Sipos Antalné|publisher=Magyar Országos Levéltár|year=2006}}
* Balázs Géza: A magyar pálinka, Aula Kiadó, Budapest, 1998 ({{ISBN|9639078832}})
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Pálinka