„Rinocérosz (Dürer metszete)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kékít
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
68. sor:
[[Fájl:Dalí.Rinoceronte.JPG|bélyegkép|jobbra|220px|Csipkébe öltözött rinocérosz, [[Salvador Dalí]] szobra, 1956]]
 
A [[18. század]] második felétől aztán már hanyatlásnak indult Dürer képének népszerűsége. Egyre több élő orrszarvút szállítottak Európába és mutattak be a kíváncsi közönségnek, ezért a korábbinál pontosabb ábrázolások születtek. [[Jean-Baptiste Oudry]] életnagyságú „portrét” festett a Clarának elnevezett orrszarvúról 1749-ben,<ref>A képet lásd [http://commons.wikimedia.org/wiki/Image:Clara_1749_Oudry.jpg itt:]</ref> Londonban pedig [[George Stubbs]] 1790 körül festett egy nagy orrszarvú-képet. Mindkét festmény jóval pontosabb ábrázolása volt tárgyának, mint Dürer metszete, és a reális ábrázolás lassan kezdte kiszorítani Dürer látomását az emberek tudatából. Oudry festménye alapján készült egy metszet [[Georges-Louis Leclerc, Comte de Buffon|Buffon]] enciklopédikus műve, a ''Histoire naturelle'' számára, amit aztán széles körben másoltak.<ref>{{Opcit|név = Clarke, T. H. | cím = The Rhinoceros from Dürer to Stubbs: 1515–1799 | oldal = 64 }}</ref> 1790-ben [[James Bruce]] útleírása a [[Nílus]] forrásának kutatásáról (''Travels to discover the source of the Nile'') már elvetette Dürer munkáját azzal, hogy az „minden részletében csodálatosan rossz”, és az „azóta született összes torz ábrázolás forrása”. Ennek ellenére Bruce saját rajza az afrikai [[szélesszájú orrszarvú|fehér orrszarvúról]], ami megjelenésében alaposan különbözik az indiaitól, még mindig tartalmaz gyanús, téves egybeeséseket Dürer munkájával.<ref>{{cite book|author= Alperson, Philip A.| title= The Philosophy of the Visual Arts |year= 1992| publisher= Oxford University Press US|idisbn= ISBN 0-19-505975-1|pages= 80}}</ref>
 
[[Umberto Eco]], a [[szemiotika]] művelője, azt írja, hogy a Dürer által rajzolt pikkelyek és lemezek az állat ábrázolásának szükséges elemeivé váltak még azok számára is, akik tudták, hogy ezek nem léteznek, mivel felismerték, hogy „ezek a konvencionalizált [[grafika]]i jelzések jelentik a „rinocéroszt”, az [[Ikon (szemantika)|ikont]] (mint szemantikai fogalmat) értelmező személy számára”. Azt is hozzáteszi, hogy az orrszarvú a valóságban durvább, vadabb állat, mint azt megjelenése mutatja, és a lemezek meg a pikkelyek bizonyos fokig ezt a nem-vizuális információt is közvetítik a néző számára.<ref>{{cite book|author= Eco, Umberto| title= Theory of Semiotics |year= 1978 |publisher= Indiana University Press |id= ISBN 253202175 |page= 205}}</ref>
77. sor:
 
== Irodalom ==
* {{cite book |last=Bedini |first=Silvano A |title= The Pope's Elephant |year= 1997 |publisher= Carcanet Press |location= Manchester |chapter= 5. fejezet: „The Ill-Fated Rhinoceros”|idisbn= ISBN 1-85754-277-0| language= angol}}<!--(különösen az 5. fejezet: "The Ill-Fated Rhinoceros")-->
* {{cite book |last=Clarke |first=T. H. |title= The Rhinoceros from Dürer to Stubbs: 1515–1799 |year=1986 |publisher= Sotheby's Publications |location= London |chapter= 1. fejezet: „The first Lisbon or 'Dürer Rhinoceros' of 1515”|idisbn= ISBN 0-85667-322-6 |language= angol }}<!--(különösen az 1. fejezet: "The first Lisbon or 'Dürer Rhinoceros' of 1515")-->
* {{cite book |last= Quammen |first= David |title= The Boilerplate Rhino: Nature in the Eye of the Beholder |year= 2000 |publisher= Scribner |language= angol |idisbn= ISBN 0-684-83728-5 | pages= 201–209}}
== Jegyzetek ==
{{források}}