„Szaladin egyiptomi szultán” változatai közötti eltérés

[[kurdok|Kurd]] származású, apja Ajjúb katonai parancsnok volt. Fiatal korában vallási tanulmányokkal foglalkozott, katonai pályafutását apja és nagybátyja, Aszad ad-ín Sírkúh oldalán kezdte.<ref name="Terebess">{{cite web | url = http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/szaladin.html | title = Szaladin (Ajjúbida-dinasztia) | work = Terebess Ázsia Lexikona | accessdate = 2009-03-26}}</ref> Nagybátyja oldalán három egyiptomi hadjáratban vett részt (1164-1169), eleinte kevés lelkesedéssel.<ref>{{cite book | author = Steven Runciman | title = A keresztes hadjáratok története | publisher = Osiris | location = Budapest | year = 2002 | idisbn = ISBN 963-389-347-X| pages = 543–553}}</ref> [[1167]]-ben, az [[Alexandria (Egyiptom)|Alexandria]] ostromát követő tárgyalások alkalmával Szaladin sok barátra tett szert a keresztesek között, egyes utólagos híresztelések szerint [[Toroni Onfroi]] fővezér lovaggá is ütötte.<ref>{{cite book | author = Steven Runciman | title = A keresztes hadjáratok története | publisher = Osiris | location = Budapest | year = 2002 | idisbn = ISBN 963-389-347-X| pages = 548}}</ref>

Nagybátyja halála után [[1169]]-ben ő lett az Egyiptomban állomásozó szíriai csapatok vezetője és a Fátimida Kalifátus nagyvezírje. Ugyan elég tapasztalatlan volt még, de a kalifa éppen ezért választotta őt, remélve, hogy az új vezír tapasztalatlanságában a fátimída tisztviselőkre fog hallgatni.<ref>{{cite book | author = Steven Runciman | title = A keresztes hadjáratok története | publisher = Osiris | location = Budapest | year = 2002 | idisbn = ISBN 963-389-347-X| pages = 555}}</ref> Szaladin azonban buzgó [[szunnita iszlám|szunnita]] lévén a [[síita iszlám|síita]] [[Fátimida-dinasztia]] ellensége volt, amelyet [[1171]]-ben megfosztott a tróntól.<ref name="Terebess"/> Uralkodóként elősegítette az iszlám vallási intézmények erősödését és terjedését, főiskolákat és mecseteket alapított, és megbízásokat adott vallási kérdésekről, főleg a [[dzsihád]] ideológiájáról szóló művek megírására.<ref name="Terebess"/>

Meghódította Damaszkuszt és több más várost, [[1183]]-ban pedig arra kényszerítette [[Imad al-din]]t, hogy átengedje neki egész Szíriát. Ezt követően a bagdadi kalifa, [[Aal-Naszir]] áldásával Kairóban Egyiptom és Szíria szultánjává koronáztatta magát.<ref name="Pallas">{{cite book | author = Bokor József (szerk.) | title = [[A Pallas nagy lexikona]] | publisher = Arcanum : FolioNET Kft | year = 1998 | idisbn = ISBN 963-85923-2-X | url = {{MEK|00000/00060/html/095/pc009523.html}} | accessdate = 2009-03-26}}</ref>

Kortársai szerint jellemző tulajdonsága volt a szerénység és nagylelkűség. Látogatóival szemben nagy tisztelettel és nyájasan viselkedett. Megvetette a gazdagságot és fényűzést, és olyan mértékben adakozó volt, hogy kincstárnokai felelőtlennek tartották. Amikor szemrehányást tettek neki nagyvonalúsága miatt, Szaladin így válaszolt: „Vannak emberek, aki számára a pénz nem jelent többet a homoknál.”<ref>{{cite book | author = [[Amin Maalouf]] | title = A keresztes háborúk arab szemmel | publisher = Európa könyvkiadó | location = Budapest | year = 1997 | idisbn = ISBN 963-07-6150-5 | pages = 244–308}}</ref>

* {{cite book | author = Bokor József (szerk.) | title = [[A Pallas nagy lexikona]] | publisher = Arcanum : FolioNET Kft | year = 1998 | idisbn = ISBN 963-85923-2-X | url = {{MEK|00000/00060/html/095/pc009523.html}} | accessdate = 2009-03-26}}

* {{cite book | author = [[Amin Maalouf]] | title = A keresztes háborúk arab szemmel | publisher = Európa könyvkiadó | location = Budapest | year = 1997 | idisbn = ISBN 963-07-6150-5 | pages = 244–308}}

* {{cite book | author = Steven Runciman | title = A keresztes hadjáratok története | publisher = Osiris | location = Budapest | year = 2002 | idisbn = ISBN 963-389-347-X| pages = 543–553}}