„Tamás bátya kunyhója” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
21. sor:
}}
 
A '''''Tamás bátya kunyhója''''' [[Harriet Beecher Stowe]] amerikai írónő [[1852]]-ben kiadott rabszolgaság-ellenes regénye, amely „úgy tartozik hozzá az Egyesült Államokhoz, mint [[Petőfi Sándor|Petőfi]] költészete Magyarországhoz.”<ref name="Szerb579">{{cite book | author = [[Szerb Antal]] | title = A világirodalom története, hetedik kiadás | publisher = Magvető Könyvkiadó | location = Budapest | idisbn = ISBN 963-14-1484-1 | pages = 579 }}</ref> Megjelenésekor mély hatást gyakorolt a feketék megítélésére és az Egyesült Államok-beli [[rabszolgaság]]ra, olyannyira, hogy felerősítette az [[amerikai polgárháború]] kirobbanásához vezető szembenállást.<ref>{{cite book | title = The Civil War in American Culture | author = Will Kaufman | publisher = Edinburgh University Press | year = 2006 | pages = 18}}</ref>
 
A [[Connecticut]]ban született Stowe, a Hartford Female Academy prédikátora, az [[abolicionizmus|abolicionista]] mozgalom<ref>Abolicionizmus: 1. tört a rabszolgaság eltörlését célzó mozgalom, főleg az USA-ban a 19. században. 2. vminek (pl. a prostitúciónak, [[halálbüntetés]]nek) az eltörlését célzó társadalmi mozgalom. (Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994)</ref> aktív tagja, a regényt Tamás bátya, a hosszas szenvedéseket átélt fekete rabszolga alakja köré építette fel. A [[szentimentális regény]] realista módon írja le a rabszolgaságot, és azt állítja, hogy a [[kereszténység|keresztény]] szeretet le tudja győzni még az olyan destruktív dolgokat is, mint az emberi lények rabszolgasorban tartása.<ref name="Sparknotes">''Uncle Tom's Cabin'' by Harriet Beecher Stowe, Spark Publishers, 2002, 19. oldal</ref><ref name="CompleteIdiot">''The Complete Idiot's Guide to American Literature'' by Laurie E. Rozakis, Alpha Books, 1999, 125. oldal</ref><ref name="Domestic Abolitionism">''Domestic Abolitionism and Juvenile Literature, 1830–1865'' by Deborah C. de Rosa, SUNY Press, 2003, 121. oldal</ref>
242. sor:
* {{cite journal | journal = Nyugat | volume = 1935 | issue = 3 | title = Mit tegyen az író a háborúval szemben? A Nyugat ankétja | url = http://www.epa.oszk.hu/00000/00022/00590/18548.htm | accessdate = 2009-05-11}}
* {{cite web | author = Sebeők János | title = Az Obama-modell és korlátai – Vita a magyarországi romapolitikáról | web = Magyar Nemzet Online | date = 2009-01-26 | url = http://www.mno.hu/portal/611582 | accessdate = 2009-05-11}}
* {{cite book | author = Szerb Antal | title = A világirodalom története, hetedik kiadás | publisher = Magvető Könyvkiadó | location = Budapest | idisbn = ISBN 963-14-1484-1}}
* {{cite journal | author = Vida István Kornél | title = A régóta elnyomottak magyar barátai (Magyar katonák az észak-amerikai polgárháború néger ezredeiben) | journal = Aetas | volume = 23 (2008) | issue = 2 | url = http://epa.oszk.hu/00800/00861/00041/pdf/068-082.pdf | format = pdf | accessdate = 2009-05-11 }}