„Termecsü” változatai közötti eltérés

'''Termecsü''' – vagy '''Tarmacsu''', '''Termacsu''' – ([[középgörög nyelv]]en ''Termatzusz'', Tερματζους) [[Teveli]] fia, [[Tarkacsu]] unokája, [[Árpád magyar fejedelem|Árpád fejedelem]] dédunokája volt. [[948]] körül ő képviselte a fejedelmi dinasztiát a [[Bulcsú harka]] vezetésével Bizáncba látogató küldöttségben. Valószínűleg az ő információi alapján írta [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|VII. Konstantin]] császár [[A birodalom kormányzásáról]] írt művének magyarokról szóló részét.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |idisbn=ISBN 963-05-6722-9}}</ref>

[[Györffy György]] szerint a [[955]]-ös [[Augsburgi csata|augsburgi vereség]]et Árpád utódainak négy ága közül csak kettő élte túl sértetlenül, [[Zolta magyar fejedelem|Zolta]] fia [[Taksony magyar fejedelem|Taksonyé]] és [[Tarhacsi]] unokája Termacsué. [[Jutocsa]] fia [[Falicsi magyar fejedelem|Falicsi]]é és [[Jelek (Árpád fia)|Jelek]] unokája [[Lél]]é – amely ágak ott voltak a [[Lech-mező]]n – katonailag meggyengülve kiszorultak a hatalomból.<ref name="Györffy:István:4.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 4 / Kalandozás és életforma-változás. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |idisbn= ISBN 963-281-221-2}}</ref>

Hóman és Györffy szerint ezért valószínű, hogy [[Koppány vezér|Koppány]] Tarhacsi ágához tartozott és apja – [[Tar Zerind]] – Termacsu öccse volt.<ref name="Györffy:István:9.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 9 / István trónjának biztosítása és Koppány lázadása. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |idisbn= ISBN 963-281-221-2}}</ref>

A Tarkacsu–Teveli–Termecsü ág szállásai – Tarhos–Tevel–Tormás és hasonló helynevek – különösen sűrűsödtek a későbbi [[Tolna vármegye]] területén, annak mintegy [[Nemzetség (társadalmi csoport)|nemzetségi]] előzményét alkották a [[vármegye]]rendszer megszervezésekor.<ref name="Györffy:István:15.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |idisbn= ISBN 963-281-221-2}}</ref>

A végső soron görög eredetű ''terem'' („palota”) szó elterjedt a török népek között is, ahol a ''termecsü'' „palotagróf”, „palatinus” értelmű méltóságnév lett, ebből lett személynév. A termecsü cím közvetve összefügg a [[kazárok]]nál [[730]]-ban feljegyzett ''termecs''~''tarmacs'' címmel.<ref name="Róna-Tas:Honfoglaló:II.4.">{{cite book |author= [[Róna-Tas András]] |title= A honfoglaló magyar nép |chapter= II.4. A nyelv mint forrás |publisher= Balassi Kiadó Budapest 1997 |idisbn= ISBN 963-506-140-4}}</ref>