„Kolozsvári Rádió” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
megjegyzés |
1938 után csak egy évig volt román ráfió Kolozsvárott |
||
45. sor:
== Története ==
Az adótornyot egyes források szerint 1931-ben építették A Feleki-tetőn.{{jegyzet*|Bár a források 1931-et jelölnek meg, a nemzetközi tádióegyezményekben nem található 1931-ben engedélyezett frekvencia Kolozsvár helyszínnel}} Egy újságcikk szerint azonban 1938-ban még nem volt Kolozsvárott rádióadó. A rádiózás rajongói a Botfaluban működő berendezést kívánták Kolozsvárra áttelepíteni.<ref name="Újta felvetették">{{cite journal | title=Újra felvetették a lolozsvári rádióleadóállomás tervét| journal=Keleti Újság|year=1938| volume=XXI| issue=15| page=4-4}}</ref> A Felsőzsukon létesült adóberendezés építésének időpontja ismeretlen. A Feleki-tetőn jelenleg csak FM és televíziós adók működnek. 1939-től a bukaresti stúdióból magyar nyelvű híreket továbbított. 1944 augusztus 23-tól a Postul Dacia magyar nyelvű híreket sugárzott rövidhullámon.<ref>{{cite web|first=Sándor|last=Gáspár|url=http://lexikon.adatbank.ro/tematikus/szocikk.php?id=138|title=Rádió, 1989-ig}}</ref>
A Magyar Posta egy 1,25 kW-os adót telepített 1940 szeptemberében Kolozsvárott. Ez az adó (Telefunken) eredetileg Kassán működött.<ref>{{cite web|title=A magyar rádiózás második adóberendezése|first=B. Dénes|last=Balás|url=http://www.radio-muzeum.hu/info/3kw_telefunken.html}} Az adóvégfokozat teljesítménye eltérő, ha távíró, vagy, ha telefónia üzemben működik. Az antennára való kicsatolás miatt az ERP ''hatásos sugárzási teljesítmény'' is függ a telepítés körülményeitől</ref> Az új helyén a már meglevő antennáról sugározta Budapest I. műsorát a 261 és a 330 méteres hullámhosszon (909 kHz). Kábeles összeköttetés nem létezett még, ezért rádióvevővel fogták a budapesti műsort, és csak a város központjából volt kábeles összeköttetése az adótoronyig. Ezt az adót korszerűsítették, és az elavult berendezést 1942-ben átszállították Lakihegyre.
Észak-Erdély visszacsatolása miatt a román hatóságok leszerelték és elszállították az adó berendezéseit. Ezért 1940 és 1942 között a [[Slovenský rozhlas#Adatok|Kassáról]] átszállított kisadó működött. 1942-ben ezt egy korszerűbb berendezés váltotta fel. A kolozsvári stúdiót 1942 február 27-én avatták fel, és a háború befejezéséig működött a Feleki-tetőn.<ref name="Kolozsvár, 1940">{{Cite web| url=http://epa.oszk.hu/03000/03018/00157/pdf/EPA03018_honismeret_2000_06_049-051.pdf|title=Magyr rádióadó Kolozsváron, 1940-1944| accessdate=2017-10-02|publisher=Honismeret|author=Sebestyén Kálmán}}
</ref> Magyar nyelvű adás ezután csak a bukaresti stúdióból volt hallható 1945 május 1-jétől. 1950-ben fiókszerkesztőséget hoztak létre Kolozsvárott; ez alakult át önálló stúdióvá 1954-ben. A Kolozsvári Rádió [[1954]]. [[március 15.|március 15]]-én 16 órától sugározta első műsorát, egy-egy órát román és magyar nyelven (önálló stúdióból). Ekkor még nem létezett külön magyar szerkesztőség, mégis sok jelentős magyar kulturális produkció született itt. Később fokozatosan csökkentették a magyar adás időtartamát. [[1985]]. [[január 12.|január 12]]-én az egész stúdiót központi utasításra felszámolták, az értékes hangszalagokat őrző [[Aranyszalagtár]]t [[Jilava|Jilavára]], [[Románia]] leghírhedtebb börtönébe szállították át. A [[1989-es romániai forradalom|romániai forradalom]] után, [[1989]] decemberétől ismét működik a rádió a nap 24 órájában. A Kolozsvári rádiónak számos jeles [[magyarok|magyar]] riportere, műsorszerkesztője volt, köztük [[Keszy-Harmath Vera]], [[Balló Áron]], [[Fekete Károly (tanító)|Fekete Károly]], [[Csép Sándor]], [[Muzsnay Magda]].
| |||