„Óriásvidra” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
125. sor:
}}</ref>
[[Fájl:Giant Otter Den.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Ilyen üregben születik meg az óriásvidra]]
Pontos adatok az óriásvidra szaporodásáról és élettartamáról nincsenek. Azonban a több éves kutatások során a következőket tarthatjuk valószínűnek: az óriásvidra az ivarérettséget körülbelül 2 éves korban éri el. A párzási időszak egész évben tart, de leginkább a nyár elején van. A nőstény 21 naponként tüzel; ha 3–10 nap alatt a hím nem párosodott vele, akkor meg kell, hogy várja a következő tüzelést.<ref name=C18>Carter and Rosas, pg. 18.</ref> A fogságban tartott példányok megfigyeléséből a biológusok megtudták, hogy a hím indítja be a szaporodási kedvet.<ref name=Cali/> A [[németország]]i [[Tierpark Hagenbeck]]ben megfigyelték, hogy az alfa-pár párosodáskor a vízbe vonul és
A nőstény a
[[Fájl:Pteronura brasiliensis, Lake Sandoval, Peru.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Kilenc hónaposan már elkezd halászni]]
Az óriásvidra, amikor kölyköket nevel, igen érzékeny az emberi tevékenységre. Egy állatkert és intézet sem tudott sikeresen szaporítani óriásvidrákat, ha nem biztosított megfelelő magányt és biztonságos helyet számukra. Az ember látványa és hallása okozta [[stressz]] arra késztetheti az óriásvidrákat, hogy hagyják el kölykeiket, vagy öljék meg őket. A nőstény [[tej]]termelése is csökkenhet. A vadonban ezt az ember okozta stresszt a [[turizmus|turisták]] idézhetik elő, bár ehhez az állításhoz további kutatások szükségesek. Akárhogy is legyen, az óriásvidrák gyakori zavarása a vadonban, kevesebb vadászatot eredményez, ami kevesebb tejtermelést, végül pedig a kölykök elhagyását okozhatja, és ez csakis az óriásvidra kárára van.<ref name=Dortmund/> Az óriásvidra bár emberérzékeny, kölykei védelmében mindenre rátámadhat, akár az emberekkel teli csónakokra is.<ref>Duplaix, pp. 564–565, 570.</ref>
|