„Újvidék” változatai közötti eltérés

Mária Terézia királynőtől [[1748]]-ban kapott új elnevezést és [[város]]i jogot. Az {{forrás?|szöveg=ekkortól megjelenő iskolákkal}} lendült fejlődésnek a település. Az ipari fejlődés lépései, a malom, a selyemgyár, majd a sörgyár működésének kezdetei az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] idejére esnek. Az [[első világháború]]ig kiépültek a helyi közintézmények, a városháza, a [[Matica Srpska]] Kiadó és Könyvtár, valamint a jódos vizű gyógyfürdő.