„Őskori művészet” változatai közötti eltérés

Valamennyi művészeti ág közül a zene és a tánc az, aminek kezdeteiről a legkevesebbet tudunk. A zene fejlődése az énekléssel kezdődött. A régmúlt kultúrákban valószínűleg szorosan összetartozott a szöveg és a dallam. Az őskori ember a dalokat az emberi hang középső fekvésében, mérsékelt hangerővel adhatta elő. A ritmusnak főszerepe lehetett, énekeit feltehetően lábdobogással és tapsolással kísérte. Ezt később a dobok és csengők, vagyis a legegyszerűbb hangszerek váltották fel. Egy-egy terület énekes és hangszeres stílusa nemigen keveredett egymással. A többszólamúság kialakulása sokáig tartott, az ősi zene valószínűleg ismerte a heterofóniát, melynek jellegzetessége, hogy ugyanazt a dallamot kis eltéréssel adják újra és újra elő. Más kutatók teóriái szerint a kezdetleges hangszeres zene ugyanolyan régi múltra tekint vissza, mint az éneklés. A korai eszközhasználattal egy időben az eszközökkel való tudatos hangkeltés is elkezdődhetett.Mindenki egy picsa volt a múltban ezért a baszás hangjait is felhasználták egy egy zenéhez