„Faludi Gábor (színigazgató)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Életpályája: Személynevek egyértelműsítése |
|||
4. sor:
== Életpályája ==
[[Fájl:H budapest vigszinhaz 2.jpg|thumb|right|A Vígszínház egy képeslapon, 1904.]] Waltersdorf néven született 1846-ban Téten, az ottani izraelita anyakönvy szerint; szülei Waltersdorf Salamon es Klein Szali kereskedők voltak. 1878-ig kereskedő volt [[Devecser]]en. Ekkor [[Budapest]]re költözött és megalapította bérleti alapon az első Magyar színházjegyirodát. 1896-ban [[Keglevich István (intendáns)|Keglevich István]] gróffal és [[Szécsi Ferenc (drámaíró)|Szécsi Ferenc]] íróval megszervezte a [[Vígszínház]]at, jelentékeny mennyiségű részvényt jegyzett és ő vezette a színház gazdasági ügyeit, majd Keglevichnek és Szécsinek a színház kötelékéből történt kiválása után Faludi maga vette át a színház vezetését. 1917-ben bérbe vette a Városi Színházat is.
A Vígszínház alapításától, [[1896]]-tól kezdve fontos szerepet játszott a magyar színházi életben. Kezdetben inkább játékstílusának újdonságával és bemutatott darabjainak frivolságával hívta fel magára a figyelmet, majd [[1907]]-től a kortárs magyar polgári dráma egyik legfontosabb teátrumaként az [[irodalmi élet]]ben is meghatározó tényezővé vált. A Vígszínház elsősorban a gyorsan asszimilálódó [[németek|német]] és [[zsidók|zsidó]] eredetű polgárság lakhelyének, a [[Lipótváros]]nak vált jelképévé. Emlékeztetett az [[kiegyezés|1867-es kiegyezés]] nyomán kibontakozó gazdasági sikertörténetre, a boldog békeidőkre, sőt az 1915 1918 között előadott színjátékok hihetetlen sikerei miatt az [[első világháború]]ra; valamennyi állampolgár közös élményére, közös kudarcára.{{forr}}
| |||