Jebusaeus
Csatlakozott ekkor: 2015. május 1.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Hun-Avar-Magyar: (új szakasz) |
|||
285. sor:
Segítene, ha egyébként a szerkesztéseimet jóváhagynák. Mát legalább 2 hét eltelt, hozzá sem nyúltak. Az Etelköz már mióta ott hever. Írtam már legalább két embernek.
– [[Szerkesztő:Hamilcar Smith|Hamilcar Smith]] <sup>[[Szerkesztővita:Hamilcar Smith|vita]]</sup> 2017. október 3., 01:28 (CEST)
Eléggé markáns álláspont részedről, hogy Etelköz nem létezett. Szerintem az elmúlt pár évtizedben felszínre került leletanyag azt bizonyítja, hogy Eleink éltek ott. Innentől pedig hogy milyen névvel illetjük e helyet, pusztán szemantikai kérdés - egyrészt.
Másrészt pedig Etelköz kapcsán Váczy Péter hivatalos tudományos forrásnak tűnik számomra: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/85-04/ch12.html a konkrét részlet, amire gondolok:
"A 40. fejezetben közölt Etelköz-adat hosszabb tanulmányt igényel, mint a korábban ismertetett Bölcs Leó-kori adat. Tudniillik oly szövegben maradt korunkra, melyet előbb meg kell tisztítani részben a szerző, részben a másoló félreértéseitől. A korábbi Atelkuzu(olv. küzü) alapján az országnév 950 körüli alakja nem lehetett más, mint Etelküzü, s csak a másoló hibájából szakadt ketté Etelre és Küzüre. A név két tagja talán a kelleténél messzebb került el egymástól az eredeti görög szövegben. A számára értelmetlen és idegen küzü szóról könnyen vélhette a másoló, hogy ugyanúgy folyónév, mint az Etel. Ha újraolvassa a szerző szavait, tévedésére maga is rájött volna, hiszen a szerző Etelköz folyójáról egyes számban beszél. A küzü tehát semmiképpen sem lehet folyónév, s azonos a magyar köz szóval.
Konstantinos szövegéből félreérthetetlenül kitűnik, hogy a magyarok adták országuknak az Etelköz nevet.A névadás módja valóban teljesen megfelel a későbbi magyarországi gyakorlatnak. Tatárjárás előtti földrajzi neveink közt sok olyan példát találunk, amelyek az Etelköz típusnak tökéletesen megfelelnek. Adva van egy nagyobb víz, melynek területét egy kisebb víz behatárolja. A névadó szerepét a kisebb vízfolyás tölti be. A Rába adott nevet a Rábaköznek, a Bodrog a Bodrogköznek, a Sárvíz a Sárköznek stb. Konstantinos egyes számú fogalmazása eldönti azt a kérdést, hogy az Etelköz esetében egy vagy több vízre, esetleg több folyó által öntözött területre kell-e gondolnunk. Le kell szögeznünk: az Atel/Etelről, mint egy folyó nevéről emlékezik meg.
Továbbmenve, még azt is mondhatjuk: a magyarok honfoglalás előtti hazájukat nemcsak maguk nevezték el, hanem igazi magyar módra adtak neki nevet. Ezt azért jó hangsúlyoznunk, mert a honfoglalók többnyelvűek voltak, a magyaron kívül beszéltek törökül is, sőt legalább kétféle változatban. Mégis úgy történt, hogy maga az ország oly nevet kapott tőlük, melynek az utótagja, a küzü > köznem török, hanem finnugor szó nyelvünkben. Tehát a magyar nyelvű elem többségben vagy legalábbis hangadó lehetett."
Nekem ez megfelelő, magyar szempontú értelmezésnek tűnik. Te mit gondolsz?
Egyébként örülök neki hogy Etelköz végre láttamozva lett, sok jó szerkesztésünkkel együtt. Remélem a többi szerkesztésük is így jár.
Köszönöm a Makkay-könyvet, bizonyára nagy örömömre szolgáland elolvasása.
"Érintik a honfoglalással, a magyar nyelvvel stb. kapcsolatos kérdéseket egyaránt, nem különben az avarokkal, a hunokkal kapcsolatos szócikkeket stb. Magam bizony nem tudom hirtelenjében, mihez kezdhetnénk velük. Feltételezem, te sem önálló cikk megszerkesztésére gondoltál ezzel kapcsolatban."
Valóban, több cikkbe gondoltam beleszőni. Köszönöm észrevételeidet, majd töröm a fejem, hogyan és miként. Csak egy technikai megjegyzés: a magyar őstöris cikkek néhol eléggé hosszúak, inkább esszére, mintsem rövid, érthető és áttekinthető cikkre hajaznak. Arra gondoltam, ahol a magyarázat túl hosszú vagy cikornyás, beteszem lábjegyzetbe, és akkor így nem vész el, viszont a cikk áttekinthetőbb, áramvonalasabb lesz. Meglátom, mit tehetek.
– [[Szerkesztő:Hamilcar Smith|Hamilcar Smith]] <sup>[[Szerkesztővita:Hamilcar Smith|vita]]</sup> 2017. október 5., 19:00 (CEST)
| |||