„Időmértékes verselés” változatai közötti eltérés

a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 134.255.36.119 (vita) szerkesztéséről Csigabi szerkesztésére
Nincs szerkesztési összefoglaló
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 134.255.36.119 (vita) szerkesztéséről Csigabi szerkesztésére)
* [[Caius Valerius Catullus|Catullus]]
* [[Publius Vergilius Maro|Vergilius]]
* Trochius
* Spohdeus
* Pirichius
 
A [[magyar nyelv]] azon kevés modern nyelv közé tartozik, amely természetétől fogva alkalmas az időmértékes verselésre (mivel a magyar nyelv eleve megkülönbözteti a hosszú és rövid magánhangzókat.), így [[Sylvester János]]tól [[Berzsenyi Dániel|Berzsenyin]] át [[Radnóti Miklós|Radnótiig]] sokan alkalmazták. Más indogermán (pl. svéd, angol, német) nyelvekben gyakran hosszú magánhangzók helyett a ritmus kedvéért olyan szótagokat használnak, ahol a mássalhangzók torlódása szabályozza a kicsengési időtartamot. Ez az úgynevezett analógiás (konstruktív) versépítő technika jól megfigyelhető [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe]], vagy a svéd [[Georg Stiernhielm]] hexaméteres költeményeiben.