„Szentkirály (Esztergom)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Robot: Kiskötőjel cseréje gondolatjelre |
||
1. sor:
{{Esztergomi városrész|x=65|y=75|szoveg=Szentkirály}}
'''Szentkirály'''
==Fekvése==
8. sor:
A külvárost eredetileg ''Abonynak'' (Obon) nevezték, de a 12. századtól már Szentkirály néven említik.
A római időkben szabvány őrtorony állt a területén. A török időkig, a 16. századig lakott maradt, dunai átkelő, rév működött itt. Első templomát, a [[Elpusztult középkori templomok, kápolnák Esztergomban#Külvárosok|Szent András plébániatemplomot]] már [[I. István|Szent István]] idejében építették, de a 14. században már csupán a romjai álltak. Ennek közelében állt István király kastélya. Egyes feltételezések szerint itt is halt meg 1038. augusztus 15-én.
<ref>Szent István városa
<ref>[http://www.esztergom.hu/files/DownloadFile?topic=esztergom\files.nsf&did=5554837333692F42C12573020035815A&filename=esztergom_delivarosresz_szabalyozasi_terv.pdf]</ref>
A település Másik templomát, a [[Elpusztult középkori templomok, kápolnák Esztergomban#Külvárosok|Szent István templomot, keresztes konventet és ispotályt]] – ami egyben a település későbbi névadója is – [[II. Géza]] király alapította Szent István keresztes kanonokrendje számára. Sokáig úgy tartották, hogy a Jeruzsálemi Szent János lovagok [[magyarország]]i központjának épült, de később megállapították, hogy egy önálló ispotályos-kanonokrendi kongregációként jöttek létre. A templom húsz méter széles, harminchat méter hosszú, háromhajós és kéttornyú volt. Mellette állt Szent Elek és Szent Balázs kápolnája is. A konvent [[hiteles hely]]ként működött, azaz a hozzájuk forduló ügyfelek közti peres ügyeket, vagy esetenként országos jelentőségű ügyeket ők foglaltak írásba. Ilyen volt például az itt íródott [[beregi egyezmény]]. Az itt készült dokumentumokból, térképekből kapunk pontos leírást a korabeli birtokviszonyokról. A konvent munkája a tödök hódítással ért véget. Később a település köveit is széthordták. Esztergom [[Esztergom története#Az 1595-ös ostrom|1595-ös ostromának]] során itt volt a keresztény lovagok hídfőállása, ezért sok csata zajlott a területén. Az itt felállított táborban halt meg [[Balassi Bálint]].
| |||