„Csehország alkotmánya” változatai közötti eltérés

'''Csehország Alkotmánya''' ([[Cseh nyelv|csehül]] ''Ústava České republiky'') a [[Csehország|Cseh Köztársaság]] alaptörvénye. A hatályos alkotmányt 1992. december 16-án fogadta el a [[Cseh Nemzeti Tanács]]. 1993. január 1-énjén lépett hatályba, lecserélve az [[Csehszlovákia alkotmánya (1960)|1960-as csehszlovák alkotmány]]t, illetve az 1968/143-as alkotmányerejű törvényt. Ezzel egyidejűleg került sor jogi értelemben Csehszlovákia [[Csehszlovákia felbomlása|békés felbomlására]]: megszületett [[Csehország]] és [[Szlovákia]].

Az Alkotmány olyan alkotmány erejűalkotmányerejű törvény, amely más alkotmányerejű törvényekkel együtt jelenti a [[A Cseh Köztársaság alkotmányos rendje|Cseh Köztársaság alkotmányos rendjét]] (vagy a kisbetűs alkotmányt). Az [[Alapvető Jogok és Szabadságok Chartája]] (Listina základních práv a svobod, No. 2/1993 Coll.), amely ugyanilyen fontos alkotmány erejű törvény, az emberi és a polgári jogokrőljogokról rendelkezik, az Alkotmány pedig az állam szuverenitásáról, területi integritásáról, és meghatározza az állam kormányzására szolgáló intézményeket.

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlésének 1968. október 27-ei ülésén együtt terjesztette elő a Csehszlovák Szövetség Alkotmányerejű Törvényét a [[Cseh Nemzeti Tanács]], a [[Szlovák Nemzeti Tanács]] ésaés a csehszlovák kormány. Még ugyanaznap elfogadták, "Alkotmányerejű Törvény No. 143/1968 Coll." néven. 1969. január 1-énjén lépett hatályba, létrehozva a [[Cseh Szocialista Köztársaság]]ot és a [[Szlovák Szocialista Köztársaság]]ot. A föderációban ezek egyenlő jogokkal rendelkeztek. A törvény 142. szakaszának 2. paragrafusa kimondta, hogy mindkét köztársaság meg fogja alkotni a maga alkotmányát. A törvény előírta azt is, hogy három alkotmánybíróságot hoznak létre. A változásokat azonban nem hajtották végre a [[Visszarendeződés (Csehszlovákia)|csehszlovák visszarendeződés]], az 1968-as reformpolitikától való visszalépés miatt.

Ezt követően [[Csehszlovákia Kommunista Pártja]] 1986 tavaszán tartott 17. kongresszusa mondta ki először, hogy szükség van egy új szövestégiszövetségi alkotmányra. 1987-ben erre a feladatra [[Marián Čalfa]] vezetésével munkacsoport állt fel. 1988 novemberében [[Miloš Jakeš]] vezetése alatt 153-fős bizottság alakult a Kommunista Párt és a [[Nemzeti Front (Csehszlovákia)|Nemzeti Front]] küldötteiből. Az új alkotmányt a Kommunista Párt 18. kongresszusa után akarták meghozni 1990 folyamán. A legutolsó változat szerint egyetlen alkotmánya lettelett volna a füderációnakföderációnak és a két tagköztársaságnak, a szöveg a korábhikorábbi alkotmánytól eltérően nem tartalmazta a Kommunista Párt vezető szerepét, és némileg kibővítette az alapvető [[emberi jogok]] listáját.