„Népvándorláskor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
stilisztika |
|||
9. sor:
A kora középkor népességmozgásaihoz számos - részben megcáfolt - elképzelés kapcsolódik. Ilyen többek között az, hogy a népvándorlásokat a katonai elit vállalkozásaként vagy hódításokként interpretálják, míg a leggyakoribb tévedés a [[Nomadizmus|nomadizálás]] és a népvándorlások között keresett összefüggés (aminek a germán vagy a szláv résztvevők életmódja ellentmond). Alább a népvándorlásoknak a következő válfajait különíthetjük el:
* Megemlítendő, hogy bizonyos népességváltozások akár több száz évig is elhúzódó mikromigrációs folyamatok voltak, nem pedig felülről vezérelt területváltoztatások.<ref>Vajda László: A népvándorlások kérdéséhez. In: ''Századok'' 129. (1995) 112. o.</ref> Ide sorolható a [[Keleti germán nyelvek|keleti germán]] (gót, gepida, herul) terjeszkedés.
* Ismert, hogy a Rajna és a Felső-Duna közé eső tizedesföldek (''agri decumates'') területét a 3. század során az alemannok vették birtokukba.<ref>''Ókori lexikon.'' Szerkesztette: Pecz Vilmos. [http://mek.oszk.hu/03400/03410/html/269.html ''Online hozzáférés'']</ref> Utóbbi esetben a fegyveres hódítás a népességcserével függött össze, jóval a hun támadások által kiváltott menekülés előtt.
* Az [[Alateus]] és Saphrax vezette ''foederati'' pannoniai letelepítése, a nyugati gótok Al-Dunán való átszállítása, a frankok Galliába költözése a rómaiak tudatos politikájára vallott. Utóbbiak az idegen népek befogadását (''recepcio'') alkalmazták, nem mindig célravezetően.
| |||