„Árpádsáv” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új kutatás hozzáadása. |
Visszavontam az utolsó változtatást (GabeRiel), visszaállítva Magic links bot szerkesztésére Spekuláció |
||
10. sor:
=== Középkor ===
[[I. István magyar király|Szent István]] első király (uralk. [[1000]]-[[1038]]) pénzein föltűnik egy sávozott zászló, méghozzá egy „királyi lándzsa” (LANCEA REGIS) körfelirattal. Ez a korábban a királykoronázáskor használt lándzsára utal, amelyen egy vízszintesen sávozott zászló található, nincs azonban bizonyíték arra, hogy ez színeiben „árpádsávos” lenne
[[Kép:Ingeram Codex 034.jpg|thumb|200px|right|A magyar király (''king von unger'') címere az Ingemar Codex egy lapján (1459)]]
[[Fájl:Coa Hungary Country History Imre (1196-1204).svg|thumb|200px|right|[[Imre magyar király|Imre király]] címere kilenc [[oroszlán]]nal]]
17. sor:
Az árpádsávok a legelterjedtebb történettudományi feltevés szerint ibériai mintát követnek: eszerint [[Imre magyar király|Imre király]] (1196-1204) a vízszintes vörös-ezüst sávokat felesége, [[Aragóniai Konstancia magyar királyné|Aragóniai Konstancia]] függőleges osztású vörös-arany pajzsmezőjének magyar párjaként választotta.
A vörös-ezüst sávozott pajzsmező először az ő egyik [[1202]]. évi oklevelének arany függőpecsétjén (bulláján), a hátlapon szerepel. A vágásokban hét lépő [[oroszlán]], középen pedig egy-egy apró pajzs is van.
A vágásos címer a [[13. század]]ban csak rövid ideig volt használatos, [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] (1235-1270) pénzein újra a kettőskeresztes címerpajzs tűnik fel. ''„A 13. század második felétől a vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező lehetett az Árpád-ház családi címere – szemben a királyi hatalmat jelképező kettős kereszttel. [[1235]] után a pecsétjükön, zászlajukon sávozott mezőt szerepeltető királyi hercegek, ha trónra léptek, addigi címerüket felcserélték a kettőskeresztessel.”''<ref>Bertényi Iván: [http://www.historia.hu/archivum/2003/0302bertenyi.htm Államcímerünk kialakulása], [[História (folyóirat)|História]] 2003/02.</ref>
|