A budapesti [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémián]] [[Harry Son]] és [[Berlin]]ben Hugo Becker tanítványa volt. Kamaraegyüttesekben, szalonzenekarokban játszott. Berlinben a [[Max Reinhardt]] színházában volt szólista. 1922-ben hazatérvehazatért és a [[Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és GimnáziumHangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium|Nemzeti Zenedében]] tanított, közben a [[Erkel Színház|Városi Színház]] (1922-31) és a [[Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara|Rádiózenekar]] szólistája (1936-50) volt. Nevéhez számos bemutató fűződik. Szólóestjein játszotta kortárs zeneszerzők műveit, köztük [[Kodály Zoltán]] szólószonátáját, [[Lajtha László]], [[Szabó Ferenc (zeneszerző)|Szabó Ferenc]], [[Kadosa Pál]] darabjait. 1950-1953 közt a békéstarhosi zeneiskolában tanított, majd 1972-ig, nyugdíjazásáig a Zeneakadémia gordonka tanára. Tanítási gyakorlat vezetőjeként részt vett a zenetanárképzésben. ''Gordonkaiskola'' című művét a zeneiskolai oktatásban évtizedek óta használják.
Gordonkaversenyeken a nemzetközi zsürikzsűrik tagja volt számos helyen, [[Párizs]]ban, [[Bécs]]ben, [[Prága|Prágában]], [[Moszkva|Moszkvában]], stb. Itthon a Casals-verseny zsürijének tagja volt.
