„Adónisz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Ez évi, az idő szerint, ez okból stb. külön (kézi ellenőrzéssel) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
[[Fájl:Aphrodite Braschi Glyptothek Munich 258.jpg|bélyegkép|[[Aphrodité]] istennő, aki beleszeretett a vadász és pásztor Adóniszba]]
Halandó ifjú volt, akinek származását a [[görög mitológia]] különféle forrásai többféle alakban adják meg. Egyesek szerint [[Kinürasz]] [[Ciprus (sziget)|ciprus]]i király és leánya, [[Mürrha]] vérfertőző kapcsolatából született. [[Pauszaniasz Periégétész|Pauszaniasz]] szerint ugyancsak vérfertőző kapcsolatból született, de ő apjaként '''Theiász'''t, az asszürok királyát nevezi meg, miszerint ő tudtán kívül nemzette a gyermeket '''Szmürna''' nevű lányával. [[Apollodórosz (történetíró)|Apollodórosz]] merőben más álláspontot képviselt: szerinte Adónisz [[Kinürasz]] és [[Metharmé]] fia volt.
Csodálatos szépsége miatt [[Aphrodité]] (a föníciai [[Astarté]]) beleszeretett a vadász és pásztor Adóniszba, és vele vadászgatott. A történet egyik változata szerint Aphrodité féltékeny kedvese, [[Arész]] ezért vadkanná változott, és a [[libanon]]i ''Afka-forrás'' mellett megölte Adóniszt. A [[mítosz]] egy másik változata szerint a vadkan [[Apollón]] volt, aki fia, [[Erümanthosz]] megvakítása miatt állt bosszút az istennő szeretőjén. Adónisz lelke az Alvilágba szállt, kiontott véréből pedig kökörcsinek nőttek. Aphrodité utánament az Alvilágba, hogy felhozza onnan, de [[Perszephoné]], aki szintén beleszeretett, nem akarta fölengedni. Az istennők vitáját [[Zeusz]] döntötte el úgy, hogy Adónisz minden év egyharmadát Aphroditével töltse a föld színén, egyharmadában az alvilágban éljen Perszephonéval, a fennmaradó harmaddal pedig maga rendelkezzen. Adónisz később ezt a szabad harmadot is Aphroditének engedte át.
| |||